Májusban léphet hatályba az üvegzsebtörvény

Ha a parlament márciusban elfogadja, májusban hatályba léphet az üvegzsebtörvény. A javaslat elfogadása esetén 19 különböző törvény módosulna kisebb-nagyobb mértékben. Az új szabályozás célja, hogy átláthatóbbá váljon a közpénzek felhasználása, valamint hatékonyabb legyen ennek ellenőrzése.

Már a jelenlegi koalíció kormányprogramjában is szerepelt az "üvegzseb" fogalma, amelyben az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget ígérték meg a választóknak. A törvénytervezetben manifesztálódott üvegzsebprogramról a tervek szerint márciusban szavaz a parlament és május végén akár hatályba is léphet (a kihirdetést követő negyvenötödik napon).

Az üvegzsebtörvény tervezete a polgári törvénykönyv módosításával változtat az üzleti titok fogalmán. Eszerint nem minősülnének üzleti titoknak az állami, önkormányzati és EU-s támogatás felhasználásával kapcsolatos adatok információk. Ezzel összefüggésben módosul az adatvédelmi törvény is, amely a tervek szerint azt mondaná ki, hogy közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami vagy önkormányzati költségvetés felhasználásával, vagy állami, önkormányzati tulajdon kezelésével kapcsolatos.

A módosítás szerint a közfeladatot ellátó szervek és személyek kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását a közpénzek felhasználásáról és a közvagyonnal való gazdálkodásáról. A koncessziós szerződések esetén sem lehet majd üzleti titokra hivatkozni a koncessziós eljárásról szóló törvényt érintő javaslat elfogadása esetén. Az üzleti titok változásával összefüggésben egyébként mintegy tucat gazdasági törvény módosul.

Nőne az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatásköre és szerepe a tervezet szerint: az állami vagyon és támogatások felhasználásának ellenőrzése során az érintett magáncégeket és magánszemélyeket is vizsgálhatná az ÁSZ, amelynek hatóköre eddig csak a költségvetési szervekre terjedt ki. Eddig erre hivatkozva nem vizsgálhatta az ÁSZ az állami szervekkel szerződő alvállalkozók szerződéseit.

Ellenőriznék az állami pénzekről döntők vagyongyarapodását is: a köztisztviselőkhöz hasonlóan kétévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik egymillió forintot meghaladó állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban vagy annak felhasználásával való elszámoltatásban részt vesznek. Ehhez az államháztartási törvényt kell módosítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKK