Csak a cipőboltos tiltakozott az új név ellen

Január elsejétől ugyan már minden üzletre vonatkozik az idegen nyelvű feliratok használatára vonatkozó szabályozás, az önkormányzatok azonban eddig kevés boltot ellenőriztek. A legtöbb üzletet ellenőrző V. kerületi önkormányzatnál az [origo]-nak elmondták: eddig egyedül egy cipőkereskedő nem engedett a hivatal felszólításának, ugyanis nem volt hajlandó kiírni a "cipőbolt" feliratot. A vitás nyelvi kérdéseket az MTA testülete dönti el, a testülethez azonban eddig még senki nem fordult segítségért. Az MTA kész arra is, hogy díjazás ellenében tanácsokat adjon az üzleteknek.

A január elsejétől hatályos jogi szabályozás szerint a sajtótermékekben megjelenő reklámok szövegét, valamint a közterületeken, üzletekben elhelyezett feliratokat és a használati útmutatókat magyar nyelven kell megjelentetni. A reklámok esetében az ellenőrzés a megyei fogyasztóvédelmi felügyeletek, az üzletek esetében pedig az illetékes önkormányzatok joga, így nincs összesített adat arról, hogy január elseje óta hány üzletet, éttermet ellenőriztek az országban vagy akár a fővárosban.

Nemet mondtak a cipőbolt elnevezésre

Az [origo] által megkérdezett budapesti önkormányzatok közül csak az V. kerületben kezdték meg az üzletek ellenőrzését. A polgármesteri hivatal ipari kereskedelmi csoport vezetője, Pomóziné Czenki Mária elmondta, eddig 50 üzlet kapott olyan határozatot, amelyben felszólítják őket, hogy változtassanak az idegen nyelvű feliraton. Több kereskedőtől már kaptak is visszajelzést, hogy eleget tettek a felszólításnak, más üzletek pedig haladékot kértek a kérés teljesítésére. A csoportvezető közölte, eddig csak egy cipőket árusító üzlet fellebbezett a határozat ellen, ugyanis nem akarja kiírni a neve mellé, hogy cipőbolt. Az önkormányzat határozata ellen a közigazgatási hivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani.

Mivel a kerületben mintegy 2500 üzlet található, ezért az önkormányzat munkatársai eddig csak a frekventáltabb helyen lévő boltokat keresték fel. A csoportvezető ugyanakkor bízik benne, hogy a többi üzlet is hírt kap az ellenőrzésről, és így már azelőtt igazodnak a jogszabályhoz, hogy hozzájuk is eljutnának a polgármesteri hivatal munkatársai.

Nincs elegendő ember az ellenőrzéshez

A VI. Kerületi Polgármesteri Hivatal igazgatási irodavezetője, Kovács Beatrix elmondta, nem tervezik, hogy külön ellenőrzést indítsanak. Az irodavezető elmondása szerint a kerületben 2200 üzlet található, a polgármesteri hivatal illetékes osztályának pedig csupán négy alkalmazottja van. Kovács Beatrix közölte, az üzleteket akkor fogják ellenőrizni, amikor egyébként is helyszíni vizsgálatot tartanak.

Az irodavezető szerint nem olyan rossz a helyzet az idegen nyelvű feliratokat illetően, mint azt sokan gondolják. Kovács szerint ugyanis sokan elfeledkeznek arról, hogy a jogszabály arra is biztosít lehetőséget, hogy az üzletek a külföldi szövegek megtartása mellett helyezzenek el magyar feliratot. Így a korábban használt idegen nyelvű felirat is megmarad, és a törvény sem sérül.

Százezer forintos bírságtól a bezárásig

A VIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal hatósági csoportjának vezetője, Bednár János az [origo]-nak elmondta, egyelőre nem gondolkodtak azon, hogy ellenőrzést tartsanak a kerületben, de terveik szerint fognak felügyeleti vizsgálatot tartani. Bednár hozzátette, a működési engedélyek kiadásánál az önkormányzat eddig is azt szorgalmazta, hogy az üzletek magyar nyelvű elnevezést használjanak.

Az ellenőrzés során első alkalommal csak felhívnák az üzlettulajdonos figyelmét, hogy változtassa meg a feliratot - mondta a csoportvezető. Ha a tulajdonos erre nem hajlandó, akkor az önkormányzat 100 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki akár több alkalommal is, sőt ideiglenesen be is zárathatja az üzletet.

Akadémiai tanácsok 30 ezerért

Ha az üzlettulajdonos és az önkormányzat között vita támadna arról, hogy az alkalmazott felirat sérti-e a jogszabályt vagy sem, akkor a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül működő nyelvhelyességi tanácsadó testület hivatott dönteni. Az egy éve működő testületet eddig egyetlen alkalommal sem keresték meg ilyen kérdéssel - mondta az [origo]-nak Kiefer Ferenc, a testület elnöke. A bizottság így ülést sem tartott a megalakulása óta, Kiefer azonban arra számít, hogy mivel január elsejével minden üzletre, étteremre vonatkozik a jogszabály, ezért a jövőben igénybe veszik majd szakértelmüket. A nyelvtudós elmondása szerint, ha valamilyen vitás kérdéssel fordulnának hozzájuk, legfeljebb 30 napon belül döntést hoznának. A testülethez magánszemélyek nem, csupán az önkormányzatok fordulhatnak - tette hozzá Kiefer.

Az MTA ugyanakkor a magánszemélyeknek is segítséget kíván nyújtani, ezért a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztálya kész tanácsot adni azoknak az üzlettulajdonosoknak, étteremvezetőknek, akiknek problémájuk akad az új szabályozás miatt. A nyelvművelő osztály írásban várja a kérdéseket, amelyekre nettó 30 ezer forint ellenében ad írásos választ. A Nyelvtudományi Intézet tudományos osztályvezetője, Posgay Ildikó elmondta, eddig még senki nem vette igénybe ezt a január 7-től működő szolgáltatást. Az osztályvezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy továbbra is működik az intézet ingyenes közönségszolgálata, ahol telefonon vagy faxon adnak választ a nyelvhelyességi kérdésekre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK