Ügyészség: jogos volt a rossz hírű romák elleni akció

Elutasította a Tolna megyei főügyész a kisebbségi ombudsmannak a Szekszárdi Városi Ügyészség azon határozata ellen benyújtott panaszát, melyben az ügyészség megtagadta a nyomozást Németkér polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen, egy házrongálás kapcsán. A Tolna megyei főügyész határozata szerint megfelelt a valóságnak az a híresztelés, miszerint a bedőtanyai romák - ők akartak Németkérre költözni, miután lebontották házukat - közül sokan a társadalmi erkölcsökkel szembehelyezkedő, rossz hírű emberek. A főügyészségi indoklás szerint ez, és nem a romákkal, mint kisebbséggel szembeni ellenállás váltotta ki a lakosság aggodalmát és felháborodását.

2002 őszén a paksi önkormányzat lebontatta a városhoz tartozó Bedőtanyán álló, és életveszélyessé vált házat, melyben hat roma család lakott. Az egyik család a Pakshoz közeli Németkéren vásárolt magának ingatlant, de az épületet helybéliek egy csoportja megrongálta, lakhatatlanná tette, hogy megakadályozza a beköltözést. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ezt követően feljelentést tett a falu polgármestere és a képviselő-testület tagjai ellen. Az omudsman úgy ítélte meg, fennáll a gyanú, hogy a polgármester hivatali visszaélést követett el, mert az incidenst megelőzően a falut járva arra kérte a lakosokat, ne adják el házaikat a Bedőtanyáról elköltöző roma családoknak. Később pedig, amikor az adásvétel egy család esetén létrejött, a képviselő-testület úgy döntött: akár még az ingatlan felvásárlása árán is elérik, hogy az eladó visszalépjen az üzlettől.

A Szekszárdi Városi Ügyészség alapos gyanú hiányában korábban megtagadta a nyomozást, amely ellen a kisebbségi ombudsman panaszt nyújtott be. A Tolna megyei főügyész a panaszt nem találta alaposnak - mondta Ökrös Magdolna ügyész, a Tolna Megyei Főügyészség sajtóreferense. Az ügyészség határozatában az áll, hogy megfelelt a valóságnak az a híresztelés, miszerint a bedőtanyai romák közül sokan a társadalmi erkölcsökkel szembehelyezkedő, rossz hírű emberek. A 29 bedőtanyai lakos közül csak egy fiatalkorú és nyolc gyermekkorú ellen nem folyt még büntető vagy szabálysértési eljárás. A főügyészségi indoklás szerint ez, és nem a romákkal, mint kisebbséggel szembeni ellenállás váltotta ki a lakosság aggodalmát és felháborodását.

A határozat tartalmazza azt is: a polgármester nem azzal a szándékkal kereste fel a falu lakosait, hogy ne adják el házaikat romáknak, hanem arra kérte a tulajdonosokat, várjanak az értékesítéssel, amíg a helyzet normalizálódik. A képviselő-testületnek a ház visszavásárlására vonatkozó döntése miatt a grémiumot nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, s a tagok egyhangú határozatára tekintettel az egyes személyek külön-külön való felelősségre vonása sem jöhet szóba.

A sajtóreferens közölte: a polgármester a házrongálás miatt maga tett feljelenést a rendőrségen, amikor pedig ezt megelőzően arra kérte az ingatlantulajdonosokat, várjanak az értékesítéssel, a helyzet normalizálására törekedett, és a faluközösség érdekének védelmében járt el. A főügyész határozata jogerős, az ellen további panasznak nincs helye.