Az elmúlt évben a magyar háztartások mintegy 20 százalékánál gyakran vagy szinte mindig problémát okoztak a lakásfenntartással összefüggő kiadások, közülük mintegy 260 ezer családnak megoldhatatlan terhet jelentett a számlák kifizetése - derül ki a szociális tárca beszámolójából. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium jelentése a családok hajléktalanságának megelőzéséről várhatóan februárban kerül a parlament elé.

A szociális tárca megrendelésére készített Tárki-kutatás adatai szerint 2002-ben 780 ezer háztartásban jelentett gondot a lakásfenntartási költségek kifizetése. A tárca jelentése szerint - amely az Országgyűlés honlapján elérhető - a hajléktalanná válás anyagi okai között a legsúlyosabbak a közüzemi számlák okozta terhek. A dokumentum melléklete szerint a magyar háztartások jövedelmük 40-50 százalékát fordítják lakásfenntartási kiadásokra. Emellett a másik nagy kiadást jelentő tétel a lakáscélú hitelek és kamataik törlesztése. 

A beszámoló említést tesz az utcára kerülés nem anyagi természetű okairól is. A felmérés szerint az adós háztartások közül elsősorban azok a családok válnak a későbbiekben ténylegesen hajléktalanná, amelyekben a családon belüli kötelékek és funkciók megsérültek vagy már nem működnek. Az utcára kerülés veszélyének ténylegesen kitett családok jellemzően átmeneti együttélések, tagjaik között pedig magas az alkoholbetegek és a pszichés zavarokkal küzdők aránya.

A dokumentumból kiderül: a lakásfenntartási támogatásban részesülők jórészét egyszülős családok, illetve nagycsaládosok alkotják. A támogatást kapók mintegy 30 százaléka pedig egyedülálló. A szociális juttatás kérelmezői a válsághelyzet okaként leggyakrabban a lakásrezsi emelkedő összegét, a munkanélkülivé válást, a gyermekneveléssel járó nehézségeket, vagy a nyugdíjazással kapcsolatos jövedelemcsökkenést említik. A felmérésből kiderül az is, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülő családok lakásainak átlagos alapterülete jellemzően kisebb, mint ami a népesség egészére jellemző.

A hajléktalansággal veszélyeztetett családok legnagyobb hányadát azok alkotják, akik a lakhatási lehetőségek megteremtésével, valamint a lakáshasználattal kapcsolatos költségeik megfizetésével hátralékban vannak - olvasható a jelentésben. A Tárki felmérése szerint a magyar háztartásoknak mintegy egyharmada tartozik ebbe a csoportba.

A szaktárca a hajléktalanná válás megakadályozására többek között egy olyan komplex program kidolgozását tartja szükségesnek, amelynek fő célkitűzése a családok első lakáshoz jutásának támogatása. A lakásmegtartás segítéséhez olyan átfogó rendszer kialakítását tartják indokoltnak, amely a különböző lakhatási és lakásfenntartási támogatásokat rászorultsági alapon, célzottan és egységesen kezeli. A bérlakásépítés támogatása érdekében a civil szféra, a magántőke, a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak bevonását célzó program kidolgozására van szükség - olvasható a jelentésben. A beszámoló szerint meg kell vizsgálni azt is, hogy adókedvezményekkel hogyan érhető el a piaci albérleti díjak csökkenése.