Nem csak az APEH adatait másolták le

A Pénzügyminisztérium az APEH-en kívül más szervezeteket is kért, illetve utasított arra, hogy az adóhatósághoz hasonlóan rögzítsék számítógépes nyilvántartásuk adatait közvetlenül a kormányváltást követően - mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője. Az adóhivatalban azért rendelték el az adatgyűjtést, mert problémák merültek fel az APEH szabályszerű működésével kapcsolatban - mondta a pénzügyi államtitkár. Az üggyel foglalkozó parlamenti bizottság az APEH székházában tartotta ülését. A képviselők megtekintették a hivatalnak azt a titkos szobáját is, ahol a tavaly nyáron rögzített adatokat őrzik.

Az adatrögzítésre utasított szervezetek között volt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Magyar Államkincstár, a Szerencsejáték Felügyelet és az ÁPV Rt. is - sorolta a pénzügyi tárca szóvivője, aki megemlítette azt is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is kérte a pénzügyminiszter az adatrögzítésre, de ezt a szervezet nem tette meg. A pénzügyminiszter a szervezetet jogszabályi felhatalmazás hiányában nem utasíthatta. Az adatrögzítés célja az átadás-átvétel dokumentálása volt - hangsúlyozta a szóvivő.

Az APEH adatmentésével foglalkozott az Országgyűlés költségvetési bizottsága, amely a hivatal székházában tartott kihelyezett ülést. Az ülés egyik szünetét követően a bizottság tagjai megtekintették a hivatal titokszobáját. Ennek a helyiségnek a páncélszekrényében találhatók azok az adathordozók, amelyek tartalmazzák a tavaly nyáron lementett adatokat. A képviselőknek Nagy József, az APEH titokvédelmi felügyelője mutatta meg a szobát, aki elmondta, ebbe a helyiségbe csupán a hivatal hét munkatársának van joga belépni. A titokszoba emellett különleges biztonsági és tűzvédelmi berendezésekkel van ellátva.

Ezután a képviselők hozzáláttak az érdemi munkához és hosszasan faggatták a z APEH elnökét illetve a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát. A kérdések mind ugyanazokra a témákra vonatkoztak. Az ellenzéki képviselők azt szerették volna tudni, hogy pontosan ki, és milyen utasításra rendelte el az adatmentést, hogyan történt az adatok elszállítása a központba, pontosan miért másolták ki az adatokat, illetve végig kitartottak amellett a koncepció mellett, hogy a Hunaudit Kft. a munkája során adótitkokhoz juthatott hozzá.

Mind az APEH elnöke, mind az államtitkár többször is megismételte: az adatmentést kizárólag az adóhatóság munkatársai végezték, mind a mentés, mind a szállítás és tárolás során minden biztonsági előírásnak eleget tettek. Mint elmondták, az adatmentést egy általános kormánydöntés nyomán végezték a pénzügyminiszter utasítására.

Az ellenzék a több órás maratoni ülés után is elégedetlenségét fejezte ki, és bejelentette, hogy továbbra is kérik az üggyel kapcsolatos dokumentumokat az APEH-től, például László Csaba írásos utasítását, az adóhatóság adatkezelésre vonatkozó belső szabályzatait. Emellett bejelentették, hogy ragaszkodnak ahhoz is, hogy a következő ülésen maga László Csaba személyesen válaszoljon az általuk feltett kérdésekre. Az APEH elnöke megígérte, hogy a kért dokumentumokat - már amelyek nem képeznek szolgálati titkot - a jövő hét kedden átadja. A következő bizottsági ülés időpontja attól függ mikor ér rá a pénzügyminiszter.

A bizottság ülésén résztvevő Burány Sándor szocialista politikus, a PM politikai államtitkára a testület ülése alatt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót, amelynek során közölte, nemcsak a pénzügyi tárca, hanem egy kormánydöntésnek megfelelően a többi minisztérium is adott hasonló adatmentési utasítást a hozzá tartozó szerveknek. Burány is beszélt arról, hogy a PM-hez tartozó más intézményeknél, például a VPOP-nál is végeztek adatrögzítést.

Az államtitkár elmondta, nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért tartott két hétig az adatok másolása, ugyanakkor hozzátette, semmiképp sem kerülhettek ki információk az eljárás során.

Burány a Fidesz adatvédelmi aggályaival kapcsolatban elmondta, a PM-ben nemcsak arra találtak bizonyítékot, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter és a miniszterelnök személyi aktáját megvizsgálták az előző ciklus idején. Az államtitkár közölte, adatokat találtak olyan személyekről is, akik Varga Mihály egykori pénzügyminiszter egyéni választói körzetében a Fideszre szavaztak. Burány elmondása szerint az adatvédelmi biztos tanácsára ezeket az adatokat már megsemmisítették.

Üres, tartalmatlan vádaskodásnak nevezte Varga Mihály a Burány által elmondottakat. Varga az MTI-nek azt mondta: nem tartja véletlennek, hogy "éppen a nagy adatlopási ügy tárgyaláskor vetődött fel a vád". "Nem tudom, hogy milyen listáról van szó, esetleg az én személyes levelezési listám volt-e, azt sem tudom, hogy ezen a listán kik szerepeltek és azt sem, hogy valóban megsemmisítették-e a dokumentumot" - mondta a politikus. Hozzátette, mivel üres vádaskodásról van szó, ezért az államtitkárnak felelnie kell szavaiért. Varga közölte azt is, hogy jogi lépést fontolgat az ügyben.

A pénzügyminiszter azért adott utasítást az adatmentésre, hogy a későbbiekben visszakereshetők legyenek az adatok, és így el lehessen kerülni, hogy felmerüljenek a hosszú bájtok éjszakájához hasonlatos ügyek - számolt be az ügyről korábban az APEH elnöke, Király László György, az emberi jogi bizottság előtt. Hasonlóképpen nyilatkozott Burány Sándor pénzügyi államtitkár a költségvetési bizottságban, hozzátéve: a tárca által megkérdezett jogászok jogszerűnek találták az eljárást.

Problémásnak tartja az ügyet viszont az adatvédelmi biztos: Péterfalvi Attila szerint ez eset alkalmas arra, hogy megrendüljön az APEH-be vetett közbizalom. Az adatmentéssel is kapcsolatban az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly korábban bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK