Szigorúbban bánnának az ittas képviselőkkel

Polt Péter legfőbb ügyész szerint törvényben kellene szabályozni, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket tehet a feltételezhetően ittasan vezető képviselők ellen. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a rendőrök nem alkalmaznak kényszerintézkedéseket azokkal a képviselőkkel szemben, akik a mentelmi jogra hivatkozva megtagadják a szonda megfújását és a vérvizsgálatot. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint a mentelmi jog nem vonatkozik a rendőrségi törvényben szereplő intézkedésekre - közölte Polt a mentelmi bizottság ülésén.

Törvényben kellene szabályozni, hogy a rendőrség milyen intézkedéseket tehet a feltételezhetően ittasan vezető képviselők ellen - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a parlament mentelmi bizottságának szerdai ülésén egy politikus felvetésére válaszolva. A jelenlegi gyakorlat szerint a rendőrök nem alkalmaznak kényszerintézkedéseket, ha a képviselő mentelmi jogára hivatkozva nem akar belefújni a szondába, vagy nem engedi a vérvizsgálatot.

A Legfelsőbb Bíróság értelmezése szerint ugyanakkor a mentelmi jog csak a büntetőeljárási törvényben felsorolt tevékenységekre vonatkozik, a rendőrségi törvényben felsorolt hatósági intézkedéseket pedig nem érinti - közölte Polt. Ilyen tevékenységek közé tartoznak például a bűnmegelőzési intézkedések. A legfőbb ügyész annak kapcsán beszélt erről, hogy a mentelmi bizottság ülésén felidézte azokat az ügyeket, amelyek rámutatnak a mentelmi jog vitatható pontjaira.

A vesztegetésért elítélt egykori kisgazda képviselő, Székely Zoltán például az ellene folyó eljárás során többek között azzal védekezett, hogy a hatóságok törvénytelenül gyűjtöttek ellene adatokat. Székely szerint ugyanis mentelmi jogának felfüggesztése előtt semmilyen titkos adatgyűjtés nem indulhatott volna ellene. A Legfelsőbb Bíróság azonban éppen Székely ügyében hozta azt a határozatot, amely kimondja, a rendőrségi törvényben szereplő intézkedéseket nem érinti a mentelmi jog - emlékeztetett Polt Péter.

A legfőbb ügyész szerint furcsa helyzeteket eredményezhetne, ha a hatóság minden adatgyűjtés alkalmával az Országgyűléshez fordulna az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséért. Ha például valamelyik honatyával kapcsolatban felmerülne, hogy kémkedik, akkor nem könnyítené meg a hatóságok munkáját az, ha az adatgyűjtés kezdete előtt még az Országgyűlés is állást foglalna az ügyben - tette hozzá Polt.

Polt Péter szerint a mentelmi jog más vonatkozását is rendezni kellene: a törvény szerint ugyanis a képviselőt csak tettenérés közben lehet őrizetbe venni, a további intézkedésekről azonban nem szól a szabályozás. Ezért előfordult olyan eset - és itt szintén utalt Székely Zoltán ügyére -, hogy az őrizetbe vett képviselőt - a mentelmi jogára hivatkozva - rövid időn belül el kellett engedni, még a kihallgatását sem tudták megkezdeni - mondta Polt Péter.

A legfőbb ügyész az [origo] kérdésére elmondta: ezeken a gyakorlatban felmerülő problémákon a törvényalkotóknak érdemes elgondolkodniuk. Polt szerint mindenképpen érdemes lenne törvényileg rendezni ezeket a kérdéseket. A mentelmi bizottság elnöke, Géczi József Alajos (MSZP) még az ülésen elmondta, hogy tervezik a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint az Alkotmánybíróság egyik tagjának meghallgatását is. Ezekre a konzultációkra azért van szükség, mert a bizottság tervbe vette a mentelmi joggal kapcsolatos jogszabályok esetleges módosítását.

Géczi József Alajos az ülés kezdetekor beszámolt a korábbi mentelmi ügyekről: az első parlamenti ciklusban hat esetben, a Horn-Kuncze-kormány idején pedig két esetben nem függesztették fel a képviselők mentelmi jogát közvádas ügyekben. Az előző kormány idején az azóta elhunyt Rapcsák Andrást (Fidesz) és Szabó Lukácsot (MIÉP, majd független) például nem adta ki a parlament, a volt kisgazda, majd független Szabadi Béla mentességét pedig két esetben is felfüggesztették. Géczi József Alajos megjegyezte, hogy a közvádas esetek többségében felfüggesztették a képviselők mentelmi jogát.

KAPCSOLÓDÓ CIKK