Online adatközponttal a lakásmaffia ellen

Naprakész internetes adatnyilvántartó központ felállításával, illetve az ügyvédi és közjegyzői kamarák közti számítógépes kapcsolat kiépítésével kivánnak fellépni a személyi okmányokkal elkövetett ingatlanvisszaélésekkel szemben az ügyvédi és közjegyzői kamarák. Ezen kívül az ügyvédi kamarák a jövőben szigorítják majd az ügyvédi ellenjegyzés szabályait is. A tervek szerint az ügyvédek a jövőben csak olyan iratot ellenjegyezhetnek, melyet ők maguk, vagy saját irodájuk készített.

Az ügyvédi és a közjegyzői kamarák vezetői egyetértenek abban, hogy szükséges az irodák online kapcsolatának mielőbbi kialakítása a személyi adatokat nyilvántartó központtal, a hamis személyi okmányokkal elkövetett ingatlancsalások megakadályozása érdekében. Erről Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara, Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara és Bókai Judit, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszélt az úgynevezett lakásmaffia tevékenységet feltáró albizottság ülésén csütörtökön, Budapesten.

Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hangsúlyozta: az állampolgárok biztonságérzetét csak úgy lehet megteremteni, ha rendben tartott és naprakész az ingatlan-nyilvántartás, ezért azt javasolta, hogy az albizottság vizsgálja meg, az előforduló bűnesetek száma hogyan viszonyul a földhivatali nyilvántartások naprakészségéhez.

Horváth szerint a földhivatali elmaradások felszámolásáig meg kell oldani a kérelmek azonnali iktatószámmal való ellátását. Beszámolt róla, hogy a kamarában szigorították az ellenjegyzéssel kapcsolatos ügyvédi feladatokat: az ügyvédek csak olyan iratot ellenjegyezhetnek, amelyet ők maguk vagy irodájuk készített.

Az ügyvédi kamarák ezen kívül azt is szeretnék elérni, hogy az ügyvédek írásban kérhessenek hozzájárulást a szerződő felektől, hogy személyazonosító okmányukról másolatot készíthessenek. Horváth szerint ezn kívül internetes kapcsolatot kell létesíteni az ügyvédi irodák és a személyes adatokat tartalmazó adatbázisok között. Hozzátette: az ingatlancsalások felszámolásában az eljáró szerveknek és hatóságoknak a maguk területén mindenben eleget kell tenniük hatósági kötelezettségüknek, és mindenben együtt kell működniük.

Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kijelentette, hogy az ügyvédi kar hivatásának megfelelően segíti a jogbiztonságot. Bánáti a bizottságot pedig arra kérte, hogy tegyen javaslatot jogszabály-módosításokra, amelyek segítik feladatának ellátását, de nem bénítják meg az ingatlanforgalmat. Bánáti ezen kívül szükségesnek tartja az ingatlanbejegyzés-változások földhivatali elintézésének lerövidítését, valamint hogy az ügyvédi szárazbélyegzőket kizárólag kamarai megrendelésre, egy helyen lehessen elkészíttetni.

Bánáti a bizottság ülésén elmondta, hogy évente mintegy 200 ezer földhivatali ügyben van ügyvédi közreműködés, a rendőrség 150 ingatlancsalással összefüggő ügyben nyomoz, ebben országosan mintegy 10, a fővárosban 5-6 ügyvéd érintett. Az ügyvédi kamarák vezetői egyetértettek abban, hogy az úgynevezett akarathibás szerződések - amelyeknél nem a valós szerződési szándékot rögzítik a felek - kiszűrésére megoldás lenne a kettős képviselet, azaz, hogy a vevő mellett az eladó is vegyen igénybe jogi képviselőt.

Bókai Judit, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke elmondta: támogatják, hogy épüljön ki közvetlen kapcsolat a személyi adatok ellenőrzése érdekében, valamint hogy az illetékes ingatlanhivatalok tegyék közzé a területükön jellemző átlagárakat, így a felek eldönthetik, megfelelő-e számukra a szerződésben szereplő ár. Hozzátette: az ügyvédi kamarához a közjegyzők is támogatják a bélyegzőkészítés szabályainak megváltoztatását. Bókai ugyanakkor úgy vélte, hogy az okiratkészítő megtévesztése, azaz az akarathibás ügyek ellen csak tájékoztatással lehet védekezni.

Az albizottság következő ülését várhatóan három hét múlva tartja, akkor a bírósági végrehajtói kamara elnökét és az ingatlanforgalmazók képviselőjét hallgatják meg.