Titkosak az állami cégek szerződései

Nem nyilvánosak a Közlönykiadó Kft., illetve a Nemzeti Autópálya Rt. által a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával kötött szerződések. Annak ellenére, hogy mindkét esetben állami tulajdonú, közpénzekből működő vállalkozások szerződtek, üzleti titokra hivatkozva nem adják ki a dokumentumokat. Az igazságügyi államtitkár szerint az állami cégek szerződései elvileg - bizonyos különleges esetektől eltekintve - most is nyilvánosak. A parlament által a napokban tárgyalt üvegzsebtörvény több olyan jogszabályt is módosít, amelyek egyértelműbbé teszik, mi számít nyilvános szerződésnek, közérdekű adatnak.

A jelenlegi kormánypártok korábban, még ellenzékben többször kifogásolták, hogy ellenőrizhetetlenül költhetnek el közpénzeket olyan magáncégek üzleti titokra hivatkozva, amelyek az állammal vagy állami szervvel szerződtek. Ennek ellenére ma sem nyilvánosak az ilyen szerződések. Az [origo] szeretett volna betekinteni néhány, állami cég által kötött szerződésbe, de minden esetben üzleti titokra hivatkozva megtagadták a kérés teljesítését. Így szerettük volna megismerni a Nemzeti Autópálya Rt., illetve a Közlönykiadó Kft. és a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda közötti szerződéseket. Azonban minden esetben kudarccal jártunk, mind az NA Rt. vezérigazgatója, mind a Közlönykiadó vezetője elzárkózott attól, hogy megmutassa a szerződéseket, illetve, hogy elárulják, pontosan milyen értékben bízták meg a volt kancelláriaminiszter ügyvédi irodáját.

Az egyik titkos szerződést a Nemzeti Autópálya Rt. kötötte a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával. Az NA Rt. vezérigazgatója egy múlt pénteki sajtótájékoztatón annyit mondott a szerződésekről, hogy az ügyvédi iroda egy kártérítési perben képviseli az NA Rt.-t, azt azonban nem árulta el, mekkora összegről szól a dokumentum. Az említett peres eljárást a Strabag Kft. indította az NA Rt. 2002. június előtti vezetése ellen, mert az M3-as autópálya építésére és az M7-es felújítására 2000-ben nem írtak ki közbeszerzési eljárást. A per tárgyalása tavaly júniusban volt a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben eljáró bíró jelenleg az Alkotmánybíróság állásfoglalására vár, így az eljárás szünetel.

Emellett a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda 2002. decemberében készített egy, a vezérigazgató korábbi állítása szerint 6-8 millió forint értékű jelentést az NA Rt. számára, amiben szintén az NA Rt. korábbi vezetése által kötött, két, mintegy 3,5 milliárd forint értékű szerződés büntetőjogi felelősségre vonásának megalapozását kérték. A másik kért szerződést a Közlönykiadó Kft. kötötte a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával. Ebben a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó közötti szerződési ügylet lezárásával bízták meg az irodát. A szerződés azonban ebben az esetben sem nyilvános.

Az üvegzsebtörvény változtathat a helyzeten

Az üvegzsebtörvény keretében több törvény is módosul. Az Államháztartási törvény a következőkkel egészül ki: "Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó öt millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - ... beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre ... vonatkozó szerződések megnevezését, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét ... közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben pontosítják, mi számít nyilvános szerződésnek: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, ... egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását."

Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár az [origo]-nak azt mondta: állami tulajdonú cégek szerződéseibe a jelenlegi törvények alapján is betekinthetnénk. Igaz, bizonyos esetekben megtagadhatják az adatszolgáltatást, például ha szolgálati titkot vagy magánérdeket sértene a kért dokumentum. Közölte, hogy a magyar közigazgatásban szerinte gyakoriak a hasonló megnyilvánulások, amikor a hivatal nem veszi komolyan saját szolgáltató jellegét, nem segít az állampolgároknak. A szerződések átláthatóságát és azt, hogy a hasonló esetek száma csökkenjen, az üvegzsebtörvény segíti majd. A tervezetben sokkal pontosabban határozták meg az üzleti titok és a közérdekű adat fogalmát, hogy ne lehessen ezekre hivatkozva megtagadni az adatszolgáltatást - mondta az államtitkár.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint csak az üvegzsebtörvény elfogadása után lehetnek nyilvánosak a szerződések. Annyit azonban elárult a kormányszóvivő, hogy a Közlönykiadó havi 800 ezerért szerződött az ügyvédi irodával.

Az adatvédelmi biztos hivatalában az üggyel kapcsolatban egyelőre nem kívántak állást foglalni. Annyit elmondtak: nem tartják egyértelműnek, hogy közérdekű adatokat tartalmaznak-e a kért dokumentumok, vagy - mivel gazdasági társaságok szerződéseiről van szó - üzleti titokról van szó.

Majtényi László 2001. márciusában - még adatvédelmi biztosként - az [origo] Társalgójában egy hasonló ügyben azt közölte: a közpénzek elköltését közérdekű adatnak kell tekinteni, a szerződésekbe addig a határig kell a köznek betekintést biztosítani, ami lehetővé teszi a közpénzek elköltésének a társadalom és a társadalom tagjai általi ellenőrzését. Az üzleti titok mögé bújva nem lehet, nem szabad közérdekű adatot eltitkolni. Az információszabadság alkotmányos jog, az üzleti titok védelmét nem helyezhetjük ilyen magas polcra. De van eset, amikor védeni kell az üzleti titkot, még akkor is, ha közhatalmi szerv birtokában van. Ha viszont már megkötött szerződésről van szó, akkor nyilvánosságra kell hozni az adatokat, hisz akkor már nincs az a veszély, hogy emiatt rosszul járna.

Korábban több MSZP-s és SZDSZ-es politikus pereskedett hasonló ügyekben és próbálta meg elérni a közpénzek átláthatóbbá tételét, ráadásul éppen kedden zárta le a parlament az üvegzsebtörvény általános vitáját. A törvénytervezet szerint könnyebben lehetne nyomon követni, mire költenek el közpénzeket, nem lehetne üzleti titokra hivatkozni sok olyan esetben, amikor a jelenlegi jogszabályok szerint még lehet.

A jelenleg kormánypárti képviselők közül például Magyar Bálint szabad demokrata képviselő az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankot perelte be, mert nem tette hozzáférhetővé az autópálya-szerződéseket, üzleti titokra hivatkozva. Keller László és Veress János szocialista politikusok pedig a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. közötti szerződésekbe akartak betekintetni, ezért pereltek. Mindkét eljárás a kormányváltás után peren kívüli megegyezéssel zárult.

Emellett 2001-ben Lamperth Mónika belügyminiszter, még az MSZP frakcióvezető-helyetteseként törvénymódosítást kezdeményezett a közérdekű adatokról szóló törvény módosítására. A leszavazott javaslat szerint nem csak az állami vagy önkormányzati szervek, hanem bármely közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó közérdekű adatok megismerhetőek lennének.

Komáromi Gergely