A kulturális és gazdasági tárca a legingatagabb

A kulturális, a pénzügyi és a földművelési tárca fogyasztotta el a legtöbb minisztert az elmúlt tizenhárom évben. A legstabilabbnak a honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca bizonyult a rendszerváltás után. A legtöbb minisztercsere az Orbán-, a legtöbb miniszteri poszt pedig az Antall-kormány idején volt. A legrövidebb miniszteri tisztség Suchman Tamásé volt, aki mindössze egyetlen napig vezette az ipari tárcát.

Medgyessy Péter miniszterelnök májusban várhatóan kormányátalakítást hajt végre. Az egyetlen biztosan távozó miniszter Görgey Gábor, a kulturális tárca vezetője lesz, aki írói tevékenységét kívánja folytatni. Görgey már kinevezésekor is kijelentette, hogy csak átmenetileg vállalja a miniszterséget.

Ezzel a kulturális tárca marad az egyik legingatagabb minisztérium. A kulturális és művelődési kérdésekkel foglalkozó minisztert ugyanis 1990 óta egyszer mindegyik kormány lecserélte. Az Antall- és a Horn-kormány idején kulturális kérdésekkel a művelődési és közoktatási miniszter foglalkozott. A tisztséget az Antall- és a Horn-kormány alatt is két ember töltötte be. A művelődési és oktatási tárcát 1998 után kettéosztották, de a korábbi hagyomány folytatódott. Az Orbán-kormány idején ugyanis sem az oktatási, sem a nemzeti és kulturális örökséggel foglalkozó miniszter nem töltötte ki hivatali idejét, így mindkét tisztséget két-két személy töltötte be.

Gyakran cserélték le a kormányok a gazdasági tárcák vezetőit és a földművelési minisztert is. Az Antall- és a Horn-kormánynak is három, az Orbán-kormánynak pedig két pénzügyminisztere volt. Ezenkívül az MDF-kormány négy éve alatt három ipari és kereskedelmi miniszter is megfordult a kabinetben, az első szocialista kormányzat pedig pedig négy ipari minisztert fogyasztott el. Az Orbán-kormány a gazdasági területen is változtatott a korábbiakhoz képest. 1998-ban létrehozták a gazdasági minisztériumot, melynek 2002-ig két minisztere volt. Sokszor váltott gazdát a földművelési miniszter széke is. Az Antall-kormányban három, a Horn- és az Orbán-kormányban pedig két-két ember töltötte be ezt a tisztséget négy év alatt.

A legtöbb minisztérium 1998-2002 között volt. Az Orbán-kormány idején 17 (ebből két tárca nélküli) minisztérium működött. A minisztériumok élén négy év alatt 27 ember fordult meg. A legtöbb minisztériumi átalakítás is az Orbán-kabinet idején volt: összesen hét tárca élén és a titkosszolgálatokat felügyelő, tárca nélküli miniszteri poszton cserélődtek a vezetők.

Az Antall-kormány négy éve alatt is 27 személy látta el a miniszteri feladatokat. Ebből azonban nyolc személy tárca nélküli tisztséget viselt csak. Sajátossága volt az Antall-kormánynak az is, hogy nagy volt az átjárás az egyes minisztériumok között. Boross Péter volt belügy-, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter és miniszterelnök. Szabó Iván kereskedelmi és pénzügyminiszter volt. Horváth Balázs, Mádl Ferenc, Nagy Ferenc József és Kiss Gyula pedig miniszterségük előtt vagy után tárca nélküli miniszteri posztot is viseltek.

A legrövidebb ideig Suchman Tamás volt miniszter, aki 1996. október 15-én, mindössze egy napig látta el az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter feladatait. Őt Ligetvári Ferenc követi, aki az Orbán-kormány idején öt hónapon és tíz napon keresztül volt környezetvédelmi miniszter. A harmadik legrövidebb miniszteri tisztség Rabár Ferencé volt, aki az Antall-kormány első pénzügyminisztereként 6 hónapig és 27 napig volt hivatalban.

A Medgyessy-kormány első távozó minisztere Kiss Elemér kancelláriaminiszter volt, aki februárban mondott le tisztségéről. Helyét Kiss Péter volt munkaügyi miniszter kapta meg. Az új munkaügyi miniszter pedig Burány Sándor lett. A májusban esedékes kormányátalakításkor biztosan távozik a kormányból Görgey Gábor. De többször szóba került már Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Kóródi Mária környezetvédelmi, Csillag István gazdasági és Kovács Kálmán informatikai miniszter távozásának lehetősége is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK