Ellentmondó jelentések a Postabank pénzéről

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áprilisban elkészülő jelentése a Postabankról - amely részben ugyanazt az időszakot vizsgálja, mint a titkos Kehi-jelentés - ellentmond a Kehi megállapításainak. Az [origo] információi szerint az ÁSZ a titkos Kehi-jelentéssel ellentétben nem állapított meg túlkonszolidációt, sem bűncselekmény gyanúját nem vetette fel. Sőt, azt állapították meg, hogy bizonyos esetekben kétes értékű vagyonelemeket túl magasra értékeltek.

Az Állami Számvevőszék készülő jelentésében azt vizsgálja, hogy a Postabank és a Pénzügyminisztérium között 1998-ban megkötött konszolidációs szerződésben foglaltak megvalósultak-e. Az ÁSZ vizsgálja a Postabank Work Out Kft. tevékenységét is, hogy a bank konszolidációjakor általa megvásárolt portfolió - követelések, befektetések - értékesítése eredményes volt-e. Az ellenőrzés érinti a Reorg-Apport Rt. portfolió-kezelő tevékenységét is utóellenőrzés jelleggel. Ezt ugyanis 2001-ben már vizsgálta az ÁSZ, és akkor azt állapította meg, hogy a Reorg-Apport Rt. a szabályzatai szerint járt el, bár a szerződésben vállaltakat nem tudta maradéktalanul teljesíteni.

Az [origo] információi szerint az ÁSZ azt állapította meg, hogy a konszolidáció szükséges mértékű volt, és helyreállította a bank normális működését. Sőt, a jelentés szerint egyes esetekben kétes értékű vagyonelemeket túl magasra értékeltek. Az ÁSZ nem veti fel jelentésében bűncselekmény gyanúját. A Postabank Work Out Kft. tevékenységét ugyanakkor több kritikával is illeti.

Az ÁSZ-jelentés, melyet hivatalosan április 10-én zárnak le, és várhatóan április végén hozzák nyilvánosságra, ellentmond annak a be nem fejezett, titkos Kehi-jelentésnek, melynek létezését Keller László közpénzügyi államtitkár csütörtökön hozta nyilvánosságra. Tehát, amíg az ÁSZ-jelentés szerint nem konszolidálták túl a Postabankot - összesen  153 milliárd forintot kapott a pénzintézet -, a Keller által ismertetett jelentés pont azt állapítja meg, hogy túl sok pénzt kaptak.

Keller múlt csütörtökön közölte, hogy harminc évre titkosított Postabank-jelentés került a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságához. A Kehi által 2000-ben készített vizsgálatot  -  Keller állítása szerint - hivatalosan soha nem fejezték be, mert a Princz Gábor leváltása utáni Postabank-vezetők és állami vezetők büntetőjogi felelősségét is felveti a vizsgálat. Többek között azt kifogásolja a jelentés, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint szükséges lett volna. A jelentés végül - az államtitkár szerint ezért - hivatalosan soha nem készült el, nem került a kormány elé, de - a közpénzügyi államtitkárság információi szerint - több miniszter is megkapta azt. Ezért Keller László szerint a Postabank korábbi vezetői mellett azoknak az egykori minisztereknek a felelőssége is felvethető, akik tudtak a vizsgálat megállapításairól, de nem tettek semmit. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben.

Kapcsándi Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKK