Vizsgálat a titkos Kehi-jelentés miatt

Hétfőn a Budai Hengermalom ügyével kapcsolatban hűtlen kezeléssel gyanúsították meg az ügyészségi nyomozók Princz Gábort, a Postabank volt vezetőjét. Az ORFK már korábban visszaéléssel gyanúsította egy másik eljárásban a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját. Jelenleg három, különböző eljárás folyik a Postabank-üggyel kapcsolatban, ebből kettő Princzhez kötődik, a harmadik pedig Keller László feljelentése nyomán indult pénteket. A legfőbb ügyész helyettese a parlamentben közölte, hogy vizsgálatot indítanak, mert a titkos Kehi-jelentést a rendőrök megmutatták Princznek.

Demeter Ervin fideszes képviselő a parlament hétfői ülésén azt kérdezte a legfőbb ügyész helyettesétől, hogy kerülhetett a titkos Kehi-jelentés Princz Gáborhoz. Benovits Ervin, a legfőbb ügyész helyettese a kérdésre azt válaszolta, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indít azért, mert a rendőrség a nyomozás során megmutatta a Postabankról készült, titkos Kehi-jelentést Princz Gábornak és ügyvédjének.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában figyelemelterelő hadműveletnek nevezte a titkos Kehi-jelentést, amelynek alapján rendőrségi nyomozás indult pénteken. Szerinte Keller László közpénzügyi államtitkár a rendőrség közreműködésével segít a büntetőügyben gyanúsított Princz Gábornak, hogy politikai ellentámadást indítson, és így a sajtó ne Princz Gábor ügyeiről beszéljen - mondta Áder János. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a rendőrség szakmai alapon járt el, amikor a jelentéstervezet minősítése után elrendelte a nyomozást.

Áder és Demeter külön sajtótájékoztatón is foglalkozott az üggyel. Ekkor Áder közölte: a belügyminiszter súlyos ellentmondásokba keveredett. Áder szerint a Kehi-jelentésnek és Princz ügyének nincs köze egymáshoz, de a kormány megpróbálja a Kehi-jelentéssel elterelni a figyelmet "Princz Gábor disznóságairól" - közölte Áder. A frakcióvezető idézett a még készülő ÁSZ-jelentésből, mely szerint indokolt volt a bank konszolidációja. A két politikus azt akarja megtudni a belügyminisztertől, kinek az utasítására kérte ki a nyomozással megbízott rendőr a titkos Kehi-jelentést. Azt is sürgetik, hogy az ügyben szólaljon meg a miniszterelnök.

Keller feljelentése után pénteken kezdett nyomozni az ORFK. Emellett két másik eljárás is folyik a Postabank-ügyben, ezek Princz Gáborhoz kötődnek. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága visszaéléssel gyanúsítja Princz Gábort a már évek óta tartó eljárásban. Emellett a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal is nyomoz Princz ellen.

Ebben az eljárásban az ügyészségi nyomozók hétfőn azzal gyanúsították meg Princzet, hogy értéken felül vásárolt meg egy üzletrészt a Budai Hengermalom Rt.-ből. A hivatalos szakértői vélemények szerint ugyanis 178 millió forintot ért az az üzletrész, amelyet a Princz vezette Postabank 300 millióért vásárolt meg. Ezért hétfőtől hűtlen kezeléssel is gyanúsítják a volt bankvezetőt. Princz még nem tett vallomást, erre csak az iratok tanulmányozása után, várhatóan jövő héten került sor.

Nehéz-Posony István, Princz védője kifogásolta, hogy az ügyészségi nyomozók egy olyan ügyet vettek elő, amelyet a rendőrség korábban már megvizsgált és nem talált bűncselekményre utaló adatokat. Szerinte így most kétszer jár el két különböző hatóság ugyanabban az ügyben, ezt pedig a jogszabályok tiltják. Az ügyvéd ezért megpanaszolta az eljárást. Az ügyészség Nehéz-Posony kifogásaira azt a választ adta, hogy a rendőrségen jelenleg is tartó nyomozásban elkülönítve kezelik a Budai Hengermalom ügyét. Eljáró hatóságként a céggel kapcsolatban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hiavatalt jelölték ki a nyomozást felügyelő ügyészek.

Keller múlt csütörtökön közölte, hogy harminc évre titkosított Postabank-jelentés került a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságához. A Kehi által 2000-ben készített vizsgálat a Princz Gábor leváltása utáni Postabank-vezetők és állami vezetők büntetőjogi felelősségét is felveti. Többek között azt kifogásolja a jelentés, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint szükséges lett volna. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben.

A rendőrség múlt hét pénteken megkezdte a nyomozást az ügyben. Jövő héten héten várhatóan tanúként kihallgatják azokat a személyeket, akik Keller szerint megkapták a titkos jelentést. Az [origo]-nak azt mondták: Auth Henrik a Postabank elnök-vezérigazgatójaként, Bártfai Béla a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáraként, Naszvadi György a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkáraként, Demeter Ervin a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterként kapta meg az anyagot. Varga Mihály akkori pénzügyminiszternek pedig saját kérésére küldték meg a jelentést.

Demeter Ervin azt mondta, nem emlékszik arra, hogy olvasta volna a Kehi-jelentést. Csak arra emlékezett biztosan, hogy minisztersége alatt érkezett a polgári titkosszolgálatokhoz egy másik, Princz Gáborral kapcsolatos Kehi-jelentés, amely alapján később feljelentést tettek.

Auth Henrik, a Postabank korábbi vezetője, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az üggyel kapcsolatban korábban egy levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben azt írja: mint ahogy korábbi nyilatkozataiban is többször közölte, áll minden vizsgálat elébe. Egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy a Kehi-jelentés tervezét a törvényi keretek között hozzák nyilvánosságra. Auth közölte, hogy a végleges jelentés soha nem készült el, ugyanis a hivatkozott tervezetre adott postabanki válasz nem került feldolgozásra. Szerinte a jelentéstervezet összeállítói alapvető banküzemtani ismeretekkel sem rendelkeztek.

Komáromi Gergely

KAPCSOLÓDÓ CIKK