A honvédelmi bizottság hadiipari albizottsága befejezte a Mistral-rakéták ügyének vizsgálatát. A bizottság jelentésében megállapította: a rakéták jelenleg nem NATO-kompatibilisek, ezért javasolja a Honvédelmi Minisztériumnak a légvédelmi rendszer fejlesztését. Ez várhatóan 2-3 milliárd forintba kerül.

A honvédelmi bizottság hadiipari albizottsága jelentésében megállapította: a magyar hadseregnek nincs idegen-barát felismerő rendszere, tehát nem tudnák felismerni a NATO gépeit az elhárító rakéták. A Mistralok NATO-kompatibilissé tétele 2-3 milliárd forintba kerülne.

Emellett a rakétákat kezelő katonák kiképzését sem találták megfelelőnek, ezen is változtatást javasolnak a hatékony működés érdekében. Kifogásolták azt is, hogy a rakétákat gyártó cég és a hadsereg között nem volt megfelelő kommunikáció.

Ugyanakkor a honvédelmi bizottság szerint nagyon kevés rakétát lőttek ki ahhoz, hogy mélyreható következtetéseket vonjanak le a Mistralok megbízhatóságáról. Összesen 16 Mistral-rakétát lőttek ki, a találati arány 81 százalékos volt.

A Mistral-rakéták vizsgálatára azért volt szükség, mert 2002 őszén a drégelypalánki éleslövészeten 5 rakétából csak 3 talált, egyet csak másodszorra sikerült kilőni, egy pedig célt tévesztett. A lövészetet akkor sikeresnek minősítették, azonban a honvédelmi miniszter vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, mi okozhatta a meghibásodást.

A Mistral-rakétákat gyártó Matra cég 1997-ben a magyar kormány nemzetközi közbeszerzési pályázatának nyerteseként négy konkurensét megelőzve kapott megrendelést egy kis magasságú légvédelmi rakétarendszer szállítására. A francia vállalat három rakétaüteget (45 kilövőállványt) szállított le a hozzá tartozó rakétákkal, harcvezérlő rendszerrel és radarokkal. A Mistral kis és közepes magasságban (6 kilométeres magasság alatt) haladó repülők és helikopterek megsemmisítésére szolgál.