Az ÁPV Rt. hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt nem jogerősen elítélt egykori vezetőinek védelmében felszólaló ügyvédek elsődlegesen felmentést kértek a Legfelsőbb Bíróságtól a Tocsik-per másodfokú tárgyalásán szerdán. Szokai Imre volt igazgatótanácsi elnök védője másodlagosan új eljárás lefolytatását indítványozta.

A Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítéletében az ügy főszereplőjévé vált, hűtlen kezelés miatt nem jogerősen négy és fél éves szabadságvesztésre ítélt Szokai Imre volt igazgatótanácsi elnök védője szerint az elsőfokú bíróság eljárása sértette a vádlotti jogokat és a vádhoz kötöttség elvét. Ezért az elsődleges, felmentésre irányuló kérelmen túl, másodlagosan a Fővárosi Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás harmadszori lefolytatását indítványozta.

Szokai Imre ügyvédje elgondolkodtatónak tartja, hogy védencét az 1996 óta tartó büntetőeljárásban az ország legfelkészültebb nyomozói, ügyészei hat évig egy gondatlan cselekménnyel, hanyag kezeléssel vádolták, és esetében felfüggesztett szabadságvesztést tartottak indokoltnak. Aztán tavaly március 18-án, a megismételt elsőfokú eljárásban, a Fővárosi Bíróság a szándékos magatartást feltételező hűtlen kezelés miatt 4,5 évre ítélte, és ami még meglepőbb az ügyvéd számára, az ügyészség ettől a naptól fogva súlyosításért fellebbez.

A védő szerint a jogállam egyik alapelve, hogy a vádlott tisztában legyen azzal, pontosan mi ellen kell védekeznie. Ám ez Szokai Imrének nem adatott meg, hisz egy gondatlan vétséggel vádolták, aztán egy súlyos szándékos bűncselekmény miatt ítélték el.

Az ügyvéd szerint az FB még azt a hibát is elkövette, hogy miközben ítélete rendelkező részében a szándékos bűncselekményről szólt, indoklásában többször is a gondatlan cselekményre jellemző megfogalmazásokat használta.

A védő úgy látja, sérült a vádhoz kötöttség büntetőeljárási törvényben rögzített követelménye is azzal, hogy az elsőfokú bíróság a vádirati tényállásban nem szereplő cselekményeket rótt Szokai Imre terhére, melyek egyébként szerinte semmiféle bizonyítékkal nem támaszthatók alá. Az elsőfokú ítélet szerint ugyanis Szokai Imre biztosította Tocsik Mártának a 804 millió forintos sikerdíjat eredményező megbízást, melynek célja az volt, hogy jogtalan haszonhoz jusson a jogásznő, illetve az ő közvetítésével két cég. Az eljárás során nem vitatott tények szerint ezeknek a cégeknek a részére Tocsik Márta összesen 343 millió forintot utalt át.

A vád szerint Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, illetve Budai György szabad demokratákhoz közelálló vállalkozó felhívására, fenyegetésére utalta át az összeget Tocsik Márta.

Boldvai László, illetve Budai György az eredeti vádirat szerint befolyással üzérkedést követtet el. Amikor azonban 2000-ben az első, FB által lefolytatott elsőfokú eljárást az LB hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasított, az ügyészség módosította álláspontját, és azóta zsarolás a vád Boldvai László és Budai György ellen.

Szokai Imre védője azt is kiemelte, hogy a bűnüldöző hatóságok mind ez idáig nem bizonyították, hogy Tocsik Márta alkalmazása egyáltalán miféle vagyoni hátrányt eredményezett az ÁPV Rt.-nél. Az ügyvéd perbeszéde során megjegyezte: "ott van a levegőben", hogy az LB ezúttal pontot szeretne tenni az ügy végére. Szokai Imre ügyvédjének álláspontja szerint azonban, ha az LB nem lát lehetőséget védence felmentésére, inkább rendeljen el másodszor is új eljárást, hiszen a legfontosabb, hogy törvényes ítélet szülessen, bármennyi időbe telik is az.

A Tocsik-per szerdán délután a védők felszólalásaival folytatódik, az LB döntését várhatóan a jövő héten hirdeti ki.