Törvénybe foglalnák a 4-es metrót

Törvénytervezetet készített a főváros a 4-es metróról. A döntést a metróper ítéletét figyelembe véve hozta a fővárosi önkormányzat. A tervezetet a napokban juttatják el a Pénzügyminisztériumnak - írja a Magyar Hírlap.

A fővárosi vezetők most is úgy gondolják, hogy megfelelő szerződést kötöttek az állammal 1998-ban a négyes metró megépítéséről - írja a Magyar Hírlap. Kiderült azonban, hogy a magánjogi szerződés nem ad kellő biztonságot.

Korábban kormányhatározat szólt a metróval kapcsolatos állami kötelezettségekről melynek rendelkezéseit nem tartották meg. Az ehhez a kormányhatározathoz csatlakozó magánjogi szerződésnek nem tudott érvényt szerezni a helyhatóság.

Bőhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője, országgyűlési képviselő szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) ítéletét alapul véve törvényt kell készíteni a több évig tartó beruházásról. Hozzátette: a metrótörvény tervezetét azoknak a pénzügyi jogászoknak a segítségével készítették el, akik a perben a fővárost képviselték. A képviselő úgy vélte, a törvénybe bele kell foglalni többek között az állam és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit a finanszírozásban, a műszaki és más feltételek megteremtésében - írja a lap.

A törvény meghozását azért tartják szükségesnek, mert a metróperben hozott LB-ítélet kimondta, hogy az állami költségvetés terhére - akár támogatásról, akár beruházási költségről van szó - csak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha erről az Országgyűlés törvényt fogad el. Az állam és az önkormányzat között létrejött magánjogi szerződés csak a költségvetési törvényben megszavazott pénz elköltéséről rendelkezhet.

Bőhm szerint az ítélet miatt szükség lehet az államháztartási törvény (Aht) módosítására is. Ebben ugyanis most csak éves kötelezettségvállalás szerepel. Hiába szavazza meg tehát a parlament, hogy egészében mennyit szán az állam a metróépítésre vagy más beruházásra, az összegnek csak egyetlen költségvetési évre jutó részét adhatja oda az önkormányzatnak. A metróítéletből következően ezt magánjogi szerződéssel nem lehet áthidalni, mert a további évekre nem követelhető az összeg.

A magyar jogban 1867 és 1914 között volt gyakorlat külön finanszírozási törvényeket készíteni a nagyberuházásokról, így az út-, a vasút- és a hídépítésekről. Ilyen jogi konstrukció évtizedek óta nem létezik - írja a Magyar Hírlap.

KAPCSOLÓDÓ CIKK