Félszáz közpénzügyi feljelentés - hat vádemelés

2000 óta 49 esetben tettek büntetőfeljelentést közpénzek törvénytelen felhasználásának gyanújával, az ellenőrzésre jogosult állami szervek, képviselők és magánszemélyek. Vádemelési javaslat hat ügyben készült, 17 feljelentést nem találtak megalapozottnak - írja a Népszabadság.

A Népszabadság rendőrségi forrásokból származó értesülései szerint összesen 49 kiemelt ügyben érkezett feljelentés a rendőrségre közpénzek törvénytelen felhasználásának gyanúja miatt, az első agrárügyek kirobbanása óta.

Agrárügyek

Az agrárügyekben 19 feljelentés született, az akkor Sepsey Tamás vezette Kehi, illetve magánszemélyek részéről. Ezek közül két esetben már a beadáskor megtagadta a nyomozást a hatóság, öt ügyben a nyomozás adatai alapján szüntették meg az eljárást, mivel nem találtak bűncselekményre utaló jeleket. Két esetben az ügyészség nyomozott tovább, mert képviselők is érintettnek tűntek. Egy eljárást felfüggesztettek, hat ügyben még folyik a nyomozás, háromban már elkészült a vádemelési javaslat. Hét ember került előzetes letartóztatásba, köztük Szabadi Béla volt államtitkár - írja a Népszabadság.

Közpénzügy-ügyek

A közpénzügy-ügyekben, vagyis a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Televízió Rt., a Millenáris Kht., az autópálya-építő cégek és az Országimázs Központ tevékenységével kapcsolatban 30 feljelentés érkezett az ORFK-hoz a kormányváltást követően. Ezek közül 14 esetben Keller László közpénzügyi államtitkár vagy hivatala volt a feljelentő, kilenc feljelentést tett a Kehi, és hetet magánszemélyek és képviselők.

A lap szerint harmincból tíz esetben bűncselekmény hiányában nem kezdett nyomozásba a hatóság, a többi közül két esetben már elkészült a vádemelési javaslat, a többi esetben még folyik az eljárás.

Országimázs, Happy End és a martinsalakos házak

Az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága egymilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt vádemelést javasolt az Országimázs Központ, a Mert 2000 Rt. és a Happy End Kft. felelős vezetői ellen. A vád alapjai azok a szerződések, amelyek a "Millenniumi Országjáró", a "Költségvetési Füzetek", a "Magyarország mindannyiunké", valamint a "Hannoveri Expo" című kiadványok elkészítéséről szóltak - írja a Népszabadság.

A martinsalakos házak felújítása miatt még folyik a nyomozás, a lap szerint ebben az ügyben 2,4 milliárd forint felhasználásának jog- és célszerűségét vizsgálja a rendőrség Keller és a Kehi feljelentése nyomán.

Autópálya-ügyek

Nem rendelt el nyomozást ugyanakkor a rendőrség Keller László egy másik feljelentése alapján, miszerint ismeretlenek közelebbről meg nem nevezett személyeknek előre megmondták a magyarországi útépítések tervezett nyomvonalát - írja a Népszabadság. Ezek a személyek így olcsón földeket vásárolhattak a megjelölt területeken, amit a beruházások kezdetén nagy haszonnal értékesíthettek.

Az ügyészség döntése nyomán bűncselekmény hiányában nem indult nyomozás - feljelentéskiegészítést követően sem - az M1 és M15-ös autópályák mentén lévő kábelfektető csatornák hasznosítása miatt tett feljelentés ügyében. Keller László szerint négymilliárdos vagyoni hátrány érte az Állami Autópálya-kezelőt, mert nem maga hasznosította a kábelcsatornákat, hanem átadta ezt a jogot egy kft.-nek. A hatóságok szerint ekkor semmiféle bűncselekmény nem történt - írja a lap.

Jelenleg körülbelül fél tucat ügylet kapcsán párhuzamosan több nyomozás is vizsgálja a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Autópálya Rt., valamint az Állami Autópálya-kezelő Rt. és ezek egyes alvállalkozói között létrejött szerződések jogszerűségét.

Tájékozatlan feljelentők

A Népszabadság úgy tudja, több esetben azért tagadta meg a rendőrség a nyomozást, mert kiderült, hogy a feljelentők nem ismerték pontosan a kifogásolt szerződések részleteit. Hasonló azokban az ügyekben is előfordult, amelyekben felmerült ugyan valamilyen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, de az okozott kár, illetve vagyoni hátrány nagysága lényegesen kisebb a feljelentésekben leírtaknál.

A Kehi feljelentéseinek több mint felében azért tagadta meg a nyomozást a hatóság, mert ugyan a kifogásolt ügyletek hatására valóban érte kár, illetve vagyoni hátrány az államot (a közpénzeket kezelő céget, intézményt), ám a történtek miatt senkivel szemben nem vethető fel a büntetőjogi felelősség. A közpénzek elköltésére kötött rossz szerződések, ugyanis ha nem a károkozás szándékával készültek, még nem lehetnek okok büntetőeljárás megindítására - írja a Népszabadság.