Stump István egykori kancelláriaminiszter, másokkal ellentétben nem kíván politikai szerepet vállalni a néppárttá alakuló Fideszben. Szerinte az átalakulás során lesznek személyi konfliktusok a párton belül. Stumpf bírálta a MeH-t, mert szerinte olyan politikusok kerültek a MeH-be, akik elfojtott ambícióikat is a hivatalon belül akarták megjeleníteni.

A Fidesz néppárttá alakulása egy olyan innovatív kísérlet, amely - elsősorban a platformok révén - egyszerre próbálja a társadalmi beágyazottságot növelni és a szervezeti hatékonyságot erősíteni a választókerületekre koncentrálással - mondta Stumpf István volt kancelláriaminiszter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke vezetője az MTI-nek adott interjúban. A politológus úgy vélte: a Fidesz vezetői levonták azt a következtetést is a választási vereségből, hogy nem voltak elég jól szervezettek a választókörzetekben, és nem tudták eléggé mozgósítani a szavazókat. Stumpf István szerint a Fidesz vezetői ezért gondolják úgy felépíteni a pártot, hogy az alapsejtek a választókerületek legyenek. Ugyanakkor a széles társadalmi rétegek számára is fontos üzeneteket szeretnének nyújtani, ezért indították el a platformosodást, a tagozatok létrehozását. Ehhez - mint mondta - felhasználják az osztrák, a spanyol néppárti modellt és a németországi szerveződési formát is.

A Fidesz kísérlete feszültségeket is okoz, mert megbolygatja a párt 12 éve hagyományos megyei szerkezetét - véli a volt kancelláriaminiszter, aki szerint lesznek, akik számára ez érzelmi válságot jelent, és lesznek személyi konfliktusok, hiszen átalakul az a belső szolidaritás, identitás, ami az elmúlt évtizedben a Fideszt jellemezte. 

A jobbközép pártjainak támogatásán kívül más mozgásterük, választási lehetőségük nem nagyon lesz azoknak, akik a konzervatív, kereszténydemokrata polgári értékek határozottabb képviseletét szeretnék látni. A személyi felfrissülés jótékony hatással lehet a Fideszre, hiszen számosan gondolták úgy az elmúlt időszakban, hogy sokan elkényelmesedtek, vagy legalábbis nem voltak elég aktívak a választások során - mondta Stumpf István.

Stumpf: a polgári körök nem tudják jobbra tolni a Fideszt

Megemlítette azt is, hogy nagyon sokan nem találnak világos választ arra, hogy a polgári körök miként fognak a néppártba integrálódni. Ezt nem tartom olyan veszélyes problémának, szerintem a polgári körök voltak az első autentikus válaszkísérletek arra, hogyan lehet a politikában megtalálni az azonosulást, a társadalomban pedig komolyabb kötöttségek nélkül jól érezni magunkat - szögezte le. Stumpf István álláspontja az, hogy a polgári körök tagjainak nagy része azért vállalt szerepet, mert polgárként is szeretne valamit tenni a közélet befolyásolása érdekében. Úgy vélte, hogy a sokszínű polgári köröknek csak egy része akar a politikában részt venni, sokkal fontosabb a mozgósító képesség és az értékazonosulás.

Nehezem tudom elképzelni, hogy a polgári körök beágyazódása jobbrább tolja a Fideszt annál, mint ahol jelenleg van. Úgy vettem észre, a média és a politikai erők egy része abban volt érdekelt, hogy démonizálja, radikalizálja, MIÉP-esítse a polgári köröket - mondta Stumpf István, aki hangoztatta, hogy néhány radikális jobboldali esetből nem lehet általános következtetést levonni arról a több tízezer emberről, akik polgári körök tagjai. A polgári körök autonómabbak annál, mint hogy bármelyek párt azt gondolhassa magáról, képes totálisan vagy részlegesen magába szippantani őket - jelentette ki a Stumpf István.

Nagyon nagy harcot várok az elkövetkező időszakban a centrum szavazatok megnyeréséért. A jobboldalnak Fideszestül, MDF-estül, polgári köröstül egy egységesített stratégiát kell végiggondolnia arra, miként lehet minél szélesebb választóközönséget megcélozni, mégpedig egy világos politikai szerepbeosztás alapján, hiszen a szavazatok maximalizálása kampánytechnikai kérdés is - fogalmazott a politológus.

Stumpf szerint Orbán szerepe vitathatatlan

Stumpf István utalt arra: Magyarországon az volt tapasztalható, hogy az elmúlt 12 évben a pártpolitikai szempontok túlságosan rányomták bélyegüket a társadalmi-gazdasági folyamatokra, ugyanakkor egyéb tervező elveknek sokkal kevesebb tér nyílt. Hozzátette: a XXI. század teljesen új kihívást fogalmaz meg, és az a párt tudja megnyerni a versenyt, amelyik megfelelő identitást és értékek mentén történő azonosulást tud kínálni az embereknek a politikai részvételre, anélkül, hogy komoly szervezeti kötöttségeket helyezne rájuk. Stumpf István szerint egyébként is létező szociológiai realitást emel jogi realitássá, hogy a Fidesz leendő elnökének - tehát várhatóan Orbán Viktornak - a szerepe megnő a személyek kiválasztásában és a párt hatékonyabb működése tekintetében. A Fideszen belül senki nem vitatja Orbán Viktor meghatározó szerepét, most ennek jogi leképeződése zajlik - fogalmazott.

A Fidesz alelnöki tisztére aspiráló Schmitt Pál személye kapcsán azt mondta, hogy úgy tűnik, nagyon sokan kedvezően értékelték főpolgármester-jelöltként lefolytatott kampányát. Kitért arra, hogy a politikus veresége a fővárosban nem elsősorban személyes kudarcként fogható fel. Inkább az derült ki, hogy Schmitt Pál számos olyan értéket tudott megjeleníteni, amelyet korábban egyik jelölt sem - tette hozzá. Stumpf szerint Schmitt Pál politikusi arculatáról, embereket megmozgató szavazatszerző képességéről egészen jó bizonyítványt állítottak ki. Az átalakuló néppárt - mint mondta - ezt a politikai és társadalmi tőkét szeretné használni az új szervezetben.

A volt kancelláriaminiszter szerint az MSZP részéről is határozott kísérletek tapasztalhatóak a baloldali néppárttá válás folyamatának elindítása érdekében, ami a brit Munkáspárt új középpártként megfogalmazására hasonlít a leginkább. Úgy vélte, hogy a legnagyobb kihívás a szocialisták számára az, miként tudnak egy hagyományos, szakszervezetekre épülő apparátuspártból olyan modern, baloldali néppárttá válni, amely érzékeny az olyan értékekre, mint például a nemzet és a vallás, ugyanakkor megoldást talál a munkavállalói és a munkáltatói érdekek harmonizálására is, a rendszerváltás nyerteseinek és veszteseinek egy párton belül történő képviseletére.

A volt kancelláriaminiszter a MeH működési zavarairól

A Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi struktúrájáról szólva Stumpf István azt emelte ki, hogy a tervezett radikális változtatásokhoz képest a kancellária a kritizáltnál is "vízfejűbb" lett és politikai értelemben túlterhelték. Nem lehet tíz önálló szakfeladattal rendelkező politikai államtitkárt tartani egy intézményen belül, amelynek a zászlóshajó szerep, a kormányzás irányának kijelölése lenne a feladata - hangsúlyozta Stumpf István. Szerinte olyan politikusok kerültek a MeH-be, akik elfojtott ambícióikat is a hivatalon belül akarták megjeleníteni, ami belső koordinációs problémákat okozott.    Elmondta: a közigazgatást tették részben felelőssé azért, hogy nincsenek megfelelően előkészített kormánydöntések, miközben "a politikai államtitkárok részvételével zajló közigazgatási államtitkári értekezlet nem volt képes ellátni koordináló feladatát". Kiss Péter belépését viszont határozottnak értékeli, és úgy látja, hogy az új kancelláriaminiszter szeretné visszaállítani a MeH eredeti közigazgatási egyeztető funkcióját. Igen radikálisan jelentkeznek a kormányzás működési zavarai abban, hogy nem készülnek el időben a törvényjavaslatok, és igen nagy lemaradás van a kormány jogalkotási programjában - vélekedett Stumpf István. Utalt arra, hogy Szili Katalin házelnök már két levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amelyben figyelmeztette az elmaradásra. Ebben szerinte a MeH-nek komoly felelőssége van, hiszen mindig a kancellária feladata volt behajtani a tárcáktól a törvénytervezeteket.   

A volt kancelláriaminiszter szerint Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenysége kifejezetten rontotta a jogállamiságba, az ellenőrző szervezetekbe vetett hitet, hiszen "politikai alapon kriminalizálta az elmúlt időszak teljesítményét, előbb vádolt, aztán érvelt". Keller Lászlónak ez a mentalitása megnehezítette azt, hogy tisztességesen el lehessen számolni az előző kormány tevékenységével és módszereivel; egyfajta régi, rosszízű, pártállami irányítási rendszer visszaállítását szimbolizálja - mondta.

Stumpf: egyetemi tanár szeretnék lenni

Saját terveiről szólva Stumpf István azt mondta, nem kíván politikai szerepet vállalni a néppárttá alakuló Fideszben. Szeretném az egyetemen és az akadémián tovább folytatni az oktatói és kutatói munkát, bekapcsolódni nemzetközi kutatási programokba bekapcsolódni, és lehetőséget teremteni egyfajta szellemi feltöltődésre - mondta, hozzátéve, hogy célul tűzte ki az egyetemi tanári cím megszerzését is.