Soron kívül döntenek a kismamapótlékról

Egy Somogy megyei anya jövedelempótlékának ügyében már eldőlt, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) érdemben vizsgálja és határoz róla. A bíróság soron kívül határoz az ügyben, amelynek költségvetési kihatásai akár a több tízmilliárd forintot is elérhetik, amennyiben jóváhagyják a Somogy Megyei Bíróság döntését és többi, mintegy félmillió kismama is érvényesíti igényét.

A Legfelsőbb Bírósághoz megérkezett két, az anyáknak kedvező jogerős ítélet ellen az alperes államháztartási hivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem, és az egyiket már be is fogadta a LB. A Legfelsőbb Bíróság tájékoztatása szerint Lomnici Zoltán főbíró soronkívüliséget rendelt el figyelemmel az ügyben érdekeltek nagy számára, illetve arra, hogy a közigazgatási kollégium leterheltsége miatt az effajta perek akár két évig is elhúzódhatnak. Ennek köszönhetően már akár a nyári ítélkezési szünet előtt legfelsőbb bírósági döntés születhet a Somogy megyei anyák jövedelempótlékáról.

Eddig országszerte több mint 200 ezer nő fordult a Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartási hivatalokhoz, melyek azonban az érdemi ügyintézéssel már bevárják az LB határozatát. Becslések szerint az érintettek száma elérheti a félmilliót, és az ügy akár több tízmilliárd forintos váratlan kiadást is eredményezhet a költségvetésnek.

A felülvizsgálati kérelem formai vizsgálata során az LB egy bírája arról dönt, hogy egyáltalán kell-e érdemi vizsgálatot tartani az ügyben, avagy érdemi vizsgálat nélkül utasítandó el a beadvány. Az eljárási törvény szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele, hogy a jogerős ítélet ellen a fél jogszabálysértésre hivatkozzék, továbbá hogy a támadott határozat ellentétes legyen az LB egy korábbi döntésével, valamint az ügy elvi jelentőségű, a joggyakorlat továbbfejlesztése szempontjából fontos legyen. Ha érdemi tárgyalás nélkül utasítanak el egy felülvizsgálati kérelmet, értelemszerűen a jogerős ítélet marad hatályban.

Ha az LB bírói tanácsa érdemi vizsgálat alapján dönt az alperesi kérelmekről, akkor még mindig határozhat elutasításukról, a jogerős ítélet megváltoztatásáról vagy hatályon kívül helyezéséről és új eljárás lefolytatásáról. Az LB a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és a jogerős határozatot szinte kizárólag csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az LB a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri.

Az ügy előzménye, hogy a Somogy Megyei Bíróság január 28-án összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perekben kihirdetett jogerős ítéleteivel három anyának az elmaradt havi 6700 forint összegű jövedelempótlék után. A döntés szerint a felperesek 1998-99-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak a jövedelempótlékra, de a Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) ezt nem fizette meg. Az érintettek a perben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig életben lévő rendeletmódosítás egyértelműen kimondta: a gyermekgondozási segély (gyes) mellett jár a jövedelempótlék is.

A TÁH ugyanakkor a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegű gyermekgondozási segély (gyes) mellett járt a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a jövedelempótlék.

Ugyanakkor az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára a jogerős ítélet ismertté válása után egy sajtótájékoztatón azzal érvelt: törvény mondta ki, hogy az 1996. április 14. után szülő kismamáknak a gyes mellett nem jár jövedelempótlék. Ezt az ellátást csak azok a gyermeküknek korábban életet adó anyák választhatták 1999. január 1-ig, akik a Bokros-csomag bevezetésével elveszítették jogosultságukat a magasabb összegű gyesre. A helyettes államtitkár azt hangsúlyozta: az az 1994-es rendelet, amely jövedelempótlékot rendelt a gyeshez, alacsonyabb rendű jogszabály, mint a törvény.