A Fidesztől függ az iraki bevetés

Várhatóan ma döntenek a parlamenti pártok frakciói arról, hogy részt vesz-e Magyarország az iraki békefenntartásban. Így elképzelhető, hogy az Országgyűlés már ezen a héten szavaz a kérdésről. A téma a honvédelmi és a külügyi bizottság napirendjén is szerepel. A kormány amerikai kérésre 300 katonát tervez Irakba küldeni. A rendkívüli szavazáshoz a képviselők négyötödének, a katonák kiküldéséhez pedig kétharmadának támogatása kell, ezért a kormánynak a Fideszre is szüksége van.

Csak az ellenzék támogatásával van lehetősége a parlamentnek magyar katonákat küldeni Irakba. Ahhoz, hogy egyáltalán napirendre kerüljön a kérdés, a képviselők négyötödének a támogatására van szükség, mert csak a házszabálytól eltérve lehet ilyen gyorsan napirendre venni egy szavazást. A Népszabadság információi szerint azonban a parlament csak a jövő héten dönt majd a kérdésről, mivel a kormány szeretne időt adni az ellenzéki pártoknak döntésükhöz. A lap úgy tudja, hogy a kabinet azért döntött így, mert tart attól, hogy a felkérés elutasítása tekintélyvesztést okozna az országnak.

Az USA hivatalos felkérése csak pénteken érkezett meg, és a Honvédelmi Minisztérium szerint nagyon hamar meg kell szavazni a felhatalmazást ahhoz, hogy a magyar katonák ne késsék le a bevetést. Amennyiben a parlament elsöprő többsége (így az ellenzékiek is) elfogadják a szavazás megtartását, akkor is szükség lesz a két oldal együttműködésére. Magyar katonákat külföldre ugyanis csak a képviselők kétharmadának támogatásával lehet küldeni. Márpedig ekkora többsége nincs a két kormánypárti frakciónak.

A magyar kormányt az Egyesült Államok kérte fel, hogy vegye ki a részét az Irakban felállítandó egyik nemzetközi békefenntartó hadosztáy feltöltésében. A magyar részvétel költségeinek felét az Egyesült Államok magára vállalta.

A kormány 300 katonát szeretne küldeni Irakba, akik az ország újjáépítésében és objektumok őrzésében vennének részt. A kormány szerint Magyarország tekintélyének ártana, ha nem tenne eleget a felkérésnek: a legtöbb NATO-tagállam küld katonát, és a környékbeli új tagok és hamarosan belépő országok szinte mindegyike részt vesz a békefenntartásban. Többek között Románia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is több száz fős csapatokat állít ki.

Ha mennek Irakba magyar békefenntartók, azok az Újdörögdön gyakorlatozó szolnoki könnyű-vegyes ezredből kerülhetnek ki - értesült a Magyar Hírlap honvédségi forrásból. Ők ugyanis a honvédség elit harcosai, akik arra is képesek, hogy az ellenséges vonalak mögött önálló akciókat kezdeményezzenek. Keresztúri László ezredes, a speciális egység parancsnoka az esetleges iraki szerepvállalásukról csak annyit mondott, eddig még nem kaptak felkérést az arab országba utazó kontingens felkészítésére.

Az MSZP és az SZDSZ támogatni fogja a magyar katonák Irakba küldését. Az ellenzéki pártok várhatóan csak hétfői frakciómegbeszélésük után mondják meg, hogyan döntöttek. Szombaton Kovács László külügyminiszter a négy parlamenti párt képviselőit megpróbálta meggyőzni a részvétel fontosságáról, és ismertette velük a terv részleteit.

Az [origo] információi szerint a Fidesz nem fogja támogatni az iraki részvételt. A nem hivatalos forrásból szerzett értesülést erősíti, hogy fideszes képviselők eddig sok fenntartással fogadták a kormány tervét. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke és a külügyi bizottság elnöke például kijelentette, csak a NATO és az ENSZ szerepének tisztázása után kellene dönteni a magyar részvételről. Márpedig egyik nemzetközi szervezet sem döntött még semmilyen formában sem az iraki békefenntartásról. Amikor az afganisztáni magyar részvétel volt napirenden, akkor a Fidesz és az MDF megakadályozták, hogy magyar katonák részt vegyenek az ottani misszióban. Csupán egy kisebb orvoscsoport féléves kiküldését támogatták.

A téma a honvédelmi és a külügyi bizottság hétfői napirendjén is szerepel. A bizottságok a házszabálytól való eltérésről való szavazás eredményének ismeretében, az interpellációk után dönt a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról.