Nem az eutanáziára

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia. 

Fotók: Barakonyi Szabolcs

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása, az Országgyűlést pedig nem terheli mulasztásos alkotmánysértés az ügyben, azaz nincs törvényalkotási kötelezettsége a parlamentnek az eutanáziával kapcsolatban.

Az 1998-ban hatályba lépett egészségügyi törvény értelmében az életmentő, életfenntartó kezelés elutasítható, ha a beteg olyan gyógyíthatatlan betegségben szenved, amely megfelelő orvosi ellátás esetén is rövid időn belül halálhoz vezet. A törvény előírja, hogy a betegnek saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatban kell rendelkezni az ellátás visszautasításáról. Az aktív eutanázia - ebben az esetben az orvos közreműködésével vetnek véget a beteg életének - alkalmazását a törvény nem teszi lehetővé.

A törvény azonban nem rendezi egyértelműen a passzív eutanázia kérdését sem, mivel nem utasíthatják vissza az életfenntartó kezelést például azok, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, de kemény orvosi beavatkozásokkal bizonytalan ideig még életben tarthatók. Azok sem élhetnek önrendelkezési jogukkal, akik az orvostudomány szerint nem gyógyíthatatlanok, de betegségük csillapíthatatlan szenvedést és fájdalmakat okoz számukra.

Forrás: ORIGO

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatában elutasította azt az indítványt, amely szerint az egészségügyről szóló törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését. Az Alkotmánybíróság szerint az a tény, hogy a törvényalkotó részben korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát, az élethez való jog védelme érdekében szükséges, és ez a korlátozás arányosnak minősül a cél elérésével.

Az Alkotmánybíróság nem csak az indítvány aktív eutanáziára vonatkozó részét utasította el, hanem azt is, amely túl szigorúnak ítélte a passzív eutanázia szabályozását. Ezért a kihirdetett határozathoz Bihari Mihály, Erdei Árpád, Holló András és Kukorelli István alkotmánybírók különvéleményt fűztek. Mind a négy alkotmánybíró az egészségügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta. Többen úgy vélték, hogy szükségtelen a passzív eutanáziát megelőző procedúra. Holló és Kukorelli szerint a egészségügyi törvény vitatott rendelkezései szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot. Alkotmányellenesnek tartották a törvény azon rendelkezését is, amely szerint akkor is "meg kell kísérelni" a passzív eutanáziát választó beteg döntésének megváltoztatását, ha minden törvényi feltételnek megfelel a beteg kérése. Ezzel együtt az eutanázia aktív formájának elutasításában minden alkotmánybíró egyetértett.

Forrás: ORIGO
Takács és Kmetty

Takács Albert alkotmányjogász - jelenleg az általános ombudsman helyettese - és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo] tudósítójának elmondták: várható volt, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Takács ugyanakkor úgy vélte, hogy nincs akkora különbség az eutanázia aktív és passzív formája között, mint amekkora az AB állásfoglalásában megjelenik. "Az orvos mindkét esetben elősegíti a beteg halálát. A különbség annyi, hogy az egyik esetben azzal, hogy nem tesz semmit, a másikban pedig azzal, hogy tesz valamit" - mondta.

Takács azt mondta, hogy a passzív eutanázia szabályainak enyhítését azért szerették volna, mert most nem igazán élnek ezzel a lehetőséggel a betegek. Az alkotmányjogász elmondta, hogy információi szerint ezért hamarosan átfogó ombudsmani vizsgálatot folytatnak majd a kérdésről.

Kmetty Ildikó az [origo]-nak azt mondta: a döntés után pontosan ilyen érvekkel többé nem lehet indítványt benyújtani az Alkotmánybírósághoz az eutanázia kérdésében, mert a testület azt tárgyalás nélkül visszautasítaná. Bár az ügyvédnő azt mondta, hogy ő nem kíván újra az AB-hez fordulni ebben a kérdésben, elképzelhetőnek nevezte, hogy más indoklással érdemes a újra a testület elé vinni az ügyet.

Az Alkotmánybíróság Kmetty és Takács indítványának visszautasítása mellett nem zárta ki, hogy a megfelelő feltételek biztosítása után a jövőben engedélyezzék az aktív eutanáziát. Az AB döntésében az aktív eutanázia esetleges engedélyezésének feltételeként olyan eljárások és jogi garanciák megteremtését jelölte meg, melyek biztosítják, hogy a beteg nem kényszer hatására, hanem szabad akaratából kér segítséget az eutanáziához.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ugyanakkor kifogásolja az Alkotmánybíróság hétfői határozatát. A szervezet szerint ugyanis az AB döntése előtt nem szerzett ismereteket arról, hogy a gyógyíthatatlan betegek élni tudnak-e a passzív eutanáziára vonatkozó jogukkal. Nem vizsgálta meg, hogy ha nem tudnak élni jogaikkal, akkor ebben szerepe van-e a rossz törvényi szabályozásnak is - olvasható a TASZ hétfői közleményében. A jogvédő szervezet szerint ezért fel kell tárni a tényleges helyzetet, majd ez alapján új szabályokat kell alkotni.

Egy 2000-ben készült Medián-felmérés szerint a lakosság is támogatja az eutanáziát. Akkor a megkérdezettek 67 százaléka az aktív eutanáziát is elfogadhatónak tartotta, 24 százalék csak a passzív eutanáziát támogatta, 9 százalék pedig bizonytalan volt a kérdés megítélésében.

Takács Albert és Kmetty Ildikó 10 évvel ezelőtt azzal fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy  állapítsa meg: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni. Beadványukat azért tették, mert egy asszony 1993-ban saját kezűleg segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét. Az első fokon eljáró bíróság a tettet eutanáziának minősítette, az anyát emberölés miatt kétévi börtönre ítélte, de a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem eutanázia történt, és a hasonló ügyek sorozatossá válásának elkerülése érdekében elrendelte a büntetés végrehajtását. A végső szót Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök mondta ki, aki kegyelemben részesítette az elítélt anyát.

Ez volt az egyetlen nyilvánosságra került ilyen eset. A TASZ korábban érdeklődött kórházakban arról, hogy volt-e olyan eset, amikor alkalmazták a passzív eutanáziára vonatkozó szabályokat. A TASZ által megkeresett egyik kórházban sem alkalmazták azonban a törvény által előírt írásos nyilatkozatot a kezelés visszautasításáról, az ezt elbíráló háromtagú bizottságról pedig nem is hallottak.

Előző
Következő