Ismét köztisztviselők lehetnek az ügykezelők

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával a kormány rövid távon szeretné javítani a közigazgatásban dolgozók helyzetét, a változtatási javaslatok a köztisztviselői életpálya megerősítését és kiteljesítését szolgálják - mondta Lamperth Mónika expozéjában az országgyűlés hétfői ülésén. Az ügykezelők visszanyerhetik köztisztviselői státusukat, az alapfokú nyelvvizsgáért is jár majd pótlék, több lesz a ruhapénz - többek között ezek az elemek is szerepelnek a javaslatban.

A legfontosabb módosításként Lamperth Mónika az ügykezelői állománynak a köztisztviselői törvény hatálya alá való visszahelyezését nevezte. Emlékeztetett arra: az ügykezelők jogállása 2001. júliusától változott meg, amikor az általános munkajogi szabályok hatálya alá kerültek. Hozzátette: az érdekképviseleti szervekkel összhangban a kormány véleménye az, hogy akik a közigazgatási szerveknél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli teendőket látnak el, azok munkajogi értelemben is a közigazgatás részét kell, hogy képezzék. A belügyminiszter hangsúlyozta: a módosító szabályok olyan megoldást biztosítanak - például a közszolgálati jogviszony folyamatossága szempontjából - mintha az ügykezelők "kiszervezése" meg sem történt volna.

Az előterjesztésben szerepel a ruházati költségtérítés mértékének a az illetményalap 150 százalékáról annak 200 százalékára növelése 2003. januárjáig visszamenőleg. Így a valamennyi köztisztviselőt érintő ruházati költségtérítés az idén 16.500 forinttal fog növekedni.

A törvénymódosítás az eddiginél is erőteljesebben ösztönzi a köztisztviselőket az idegennyelv-tanulásra, mivel minden megszerzett nyelvvizsga, így az A és B típusú után is lehetővé teszi nyelvpótlék megállapítását. Emellett emelkedik az angol, német és francia középfokú C típusú nyelvvizsga pótléka, s ezekből a nyelvekből már az alapfokú nyelvvizsga után is kaphatnak majd pótlékot a köztisztviselők.

A javaslat kedvezőbb szabályokat állapít meg az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőkre nézve is, hiszen a jövőben az önkormányzatok anyagi lehetőségeik fényében dönthetnek magasabb illetménykiegészítésről és vezetői pótlékról, amely azonban a 30 százalékot nem haladhatja meg. A törvénymódosítás megszünteti annak lehetőségét is, hogy az önkormányzatok a központi illetményalaphoz képest alacsonyabb összeget állapítsanak meg. Az előterjesztés feloldja azt a régi problémát, hogy a díjazási rendszer sajátosságai miatt előfordulhat, hogy a helyi jegyző többet keres, mint a polgármester. A törvénymódosítás ugyanis  lehetővé teszi a képviselőtestületek számára, hogy a jegyző illetményénél legfeljebb 10 százalékkal magasabb fizetést állapítsanak meg a polgármesternek.

A belügyminiszter hangsúlyozta: az előterjesztés kidolgozásakor fontos szempont volt a köztisztviselői életpálya-elemek minél szélesebb körű kiterjesztése más munkavállalói körre is.  Ennek keretében a rendvédelem területén dolgozó hivatásos állomány teljes köre jogosult lesz a lakáshoz jutást elősegítő állami készfizető kezességvállalásra. Új elem a helyi szervek, végrehajtó alegységek hivatásos állományának juttatandó, a felsőfokú végzettségű tisztek esetében 8, a középfokú végzettségű tiszthelyettesek esetében pedig 6 százalékos illetménykiegészítés bevezetése. Ez július 1-től a tiszteknek havi 8-10 ezer, a tiszthelyetteseknek pedig 6-7 ezer forintos többletjuttatást jelent. Lamperth Mónika elmondása szerint az előterjesztés a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt is módosítja. Itt a cél az időközben végrehajtott közszolgálati jogszabályok módosításával szükségessé váló jogharmonizáció biztosítása és a köztisztviselőket érintő kedvező szabályok - az állami kezességvállalású lakáshitel-konstrukció és a nyelvvizsgapótlék részleges felemelésének - kiterjesztése.

A belügyminiszter jelezte: a Pénzügyminisztérium valamennyi közigazgatási szervre vonatkozóan felméri majd a többlet-kihatásokat és az alanyi jogon járó illetmények, juttatások tekintetében a forrásigényeket, s a többletkiadások fedezetét a költségvetés az önkormányzatoknak is biztosítani fogja.

Az MSZP támogatja

A vezérszónokok sorában elsőként felszólaló Csabai Lászlóné (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a módosítás, amely több jogszabály változtatását is tartalmazza, nem teljesen átfogó, de alkalmas a köztisztviselők megbecsülésének fokozására, a szféra hangulatának javítására. Az előterjesztés leglényegesebb elemeként emelte ki, hogy a jövőben az ügykezelők ismét köztisztviselőnek minősülnek. Mint mondta: jó dolog, hogy az ügykezelők érdek- és jogsérelem nélkül kerülnek vissza a köztisztviselői karba. Ugyancsak pozitívan értékelte, hogy az ügykezelőknek a jövőben középfokú végzettséggel kell majd rendelkezniük. A politikus hangsúlyos elemként értékelte a nyelvpótlékra vonatkozó változásokat. Leszögezte, hogy a szocialista frakció támogatja a köztisztviselők munkaruha és üdülési csekk hozzájárulásának emelését. Csabai Lászlóné úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben nem sikerült rendezni a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos szabályokat. Álláspontja szerint a jelen előterjesztés erre a rendezésre tesz kísérletet. A kormánypárti képviselő reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslatot a parlament egyhangúlag támogatja majd.

A Fidesz nem mondott sem igent, sem nemet

Mikes Éva (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy az előterjesztés nem jelent átfogó módosítást. Jelezte, hogy - a korábbi viták ellenére - a módosítás változatlanul hagyja a főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezéseket. A képviselő elismerte, hogy az ügykezelői állomány "visszaszervezése" a köztisztviselői karba valóban jelentős változtatás. Leszögezte azonban, hogy ezt a mozzanatot nem lehet csupán szociális intézkedésként felfogni. Mint mondta, ha csak szociális kérdésként fogják fel, akkor az teljes mértékben támogatható. Mikes Éva kifogásolta, hogy a munkaruházati hozzájárulás emelése mellett az idén elmaradt a köztisztviselői illetményalap inflációkövető emelése. Úgy ítélte meg: ha egységes bértábláról beszélnek, nem igazán érthető, hogy az önkormányzatok az illetménykiegészítés és a vezetői pótlék emelése tekintetében saját hatáskörükben dönthetnek.

Kontrát Károly (Fidesz) azt emelte ki, hogy közel 170 ezer köztisztviselőt érint a javaslat. Ezért, mint hozzátette, szerencsésebb lett volna, ha az előterjesztés benyújtását négypárti egyeztetés előzi meg.

Az SZDSZ kis módosításokkal megszavazná

Gulyás József, az SZDSZ vezérszónoka közölte: módosító javaslatokkal, a szükséges finomításokkal, támogatják a törvényjavaslatot, mert kedvező változásokat hoz a köztisztviselők számára. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás alapjaiban "nem forgatja fel" a meglévő jogszabályt, hanem pontosít és alkalmazhatóbbá teszi azt. Az SZDSZ-es politikus jelezte: e törvénymódosítás kedvezően érinti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló jogszabályt is. Kiemelte: a módosítás - álláspontja szerint helyesen - visszaállítja a ügykezelők közszolgálati jogviszonyát, amely 900 millió forint többletköltséget jelent majd. Sem ebben az évben sem a jövőben az ebből adódó anyagi terheket nem lehet az önkormányzatokra hárítani - szögezte le az SZDSZ-es politikus. Hozzátette: a többletköltség nem hárítható át a fegyveres testületekre sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy komoly feszültséget generálhat a közalkalmazottak és a köztisztviselők között a ruházati költségtérítés.

Az MDF nem támogatja

Az MDF vezérszónokai kijelentették, a törvényjavaslatot nem támogatják, mert - néhány kedvező elem mellett - sok a kifogásolható változtatás. Németh Zsolt azt kifogásolta, hogy a legutóbbi kormányváltás után "elképesztő személycserék" és elbocsátások történtek a köztisztviselői körben. Emlékeztetett arra, hogy az 1990 ben a parlamenti pártok teljes egyetértésével megalkotott jogszabály szelleme szerint a közigazgatásban csak a politikai szférához tartózók távozása elfogadható, a szakmai gárdának maradnia kellene.

Karsai Péter a rendészeti szerveket és a honvédséget érintő változásokról szólva hangsúlyozta: a javaslat szűkíti a katonák járandóságát, csökkenti a szabadnapok számát, egyértelműen rontja az állomány életkörülményeit, és nem állítja meg ezeken a területeken a reálbér csökkenését.