Ellenzéki nem az iraki misszióra a bizottságban

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága keddi ülésén, hosszas vita után, 11 igen és 8 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatot.

A javaslat elfogadásával a parlament hozzájárulna egyebek közt ahhoz, hogy az iraki válság rendezése érdekében folytatott műveletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 300, váltási időszakban 600 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingens utazzon hat hónapra Irakba.

Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy béke és biztonság legyen a térségben, ezért nem szemlélheti kívülállóként Irak helyzetét, részt kell vennie a rendezésben.

Az államtitkár szerint nem lehet tovább tartani azt a jelenlegi helyzetet, hogy "szánalmas és gyenge" Magyarország részvétele a nemzetközi missziókban. Arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy a katonák a kiképzésen túl élesben is kipróbálhassák tudásukat, hiszen ez jó tapasztalatszerzési lehetőség lenne számukra. Elhangzott az is, hogy Magyarország nem válik visszamenőleg az iraki háborúban érintett féllé azáltal, hogy részt vesz a rendezési folyamatban.

 

Ágota Gábor fideszes képviselő felháborítónak nevezte, hogy az államtitkár érvként használta, hogy a magyar katonák élesben is ki tudnák próbálni tudásukat. Mint mondta, sem Afganisztán, sem Irak nem tekinthető gyakorlótérnek.

 

Körömi Attila (Fidesz) szerint nem szabad olyan képet formálni a Magyar Honvédségről, hogy kevés szerepet vállal külföldön, hiszen több mint 700 katona teljesít szolgálatot Magyarországon kívül. Úgy vélekedett, hogy a kormány egy olyan országba próbál békefenntartókat küldeni, ahol tisztázatlan a politikai helyzet.

 

Keleti György, a testület szocialista elnöke úgy vélekedett, hogy hiába van jelen sok külföldi helyszínen a Magyar Honvédség, mindig az a térség a fontos, ahol éppen aktuális feladatok vannak. Szerinte ha valaki nem tartja általános vitára alkalmasnak ezt a javaslatot, akkor egyben azt is elutasítja, hogy módosító indítványokkal jobbá tegyék a határozatot.

 

Csampa Zsolt (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerepvállalásra szánt pénzt például a laktanyák rendbetételére lehetne fordítani.

A képviselők kifogásolták: az előterjesztésben nem szerepel, hogy a magyar katonákat kizárólag békefenntartó feladatokra küldenék Irakba. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a békefenntartás tág fogalom, az előterjesztésben pedig konkrétan meghatározták: rendfenntartó és humanitárius feladatokat látnának el a katonák.

A külügyi bizottság a kormánypárti képviselők igen szavazataival - az ellenzék tartózkodása mellett - már hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A honvédelmi bizottság hétfőn azért nem tudott szavazni, mert a bizottság rendelkezésére álló idő nem volt elegendő ahhoz, hogy az összes ellenzéki felvetést meghallgassák.

Mivel az ellenzéki képviselők leszavazták a házszabálytól való eltérést, a parlament hétfőn nem tűzte napirendjére az iraki békemisszióról szóló döntést. Az Országgyűlés azt sem fogadta el, hogy sürgősséggel tárgyalják meg az iraki szerepvállalás ügyét, így akár hetekig is eltarthat, míg döntés születik. A Fidesz a háború hivatalos lezárásához, illetve a javaslat szövegében végrehajtott bizonyos változatásokhoz, az MDF pedig nemzetközi szervezettől érkezett felkéréshez köti a magyar katonák Irakba küldését. A kormányerők ugyanakkor egyértelműen kiállnak a küldetés mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK