Exhumálás és feljelentések a pécsi orvoshalál ügyében

Vágólapra másolva!
Szövevényes ügy alakult ki Pécsen egy helyi orvosnő januári halála miatt. A nő szívproblémák miatt kórházba került, majd onnan távozott, nem sokkal később pedig meghalt. Az elhunyt élettársa a napokban feljelentést tett az ügyben, őt pedig a pécsi szívklinika vezetője, Papp Lajos jelentette fel korábban rágalmazás miatt. Az események már odáig fajultak, hogy a klinika vezetője arra kérte az ügyészséget, adjon engedélyt az elhunyt exhumálására és boncolására.
Vágólapra másolva!

A pécsi szemészorvosnő tavaly december 4-én került kórházba, miután összeesett orvosi rendelőjében. Élettársa, Pál Imre elmondása szerint a nőt egyik, éppen ugyanabban az épületben tartózkodó orvos kollégájának és a később kiérkező mentőknek is újra kellett éleszteniük.

Az 52 éves doktornő végül a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájára került, ahol az élettárs szerint először azt mondták: lehetséges, hogy a beteg, miután több alkalommal megállt a szíve, nem tér már magához. Másnap derült csak ki, hogy a nő ugyan nem szenvedett maradandó károsodásokat, de ahhoz, hogy a jövőben ne történhessen baj, egy különleges, úgynevezett defibrillátoros pacemakerre van szüksége.

A doktornőt benn tartották a klinikán, és folyamatos megfigyelés alatt tartották. Az élettárs elmondása szerint egy olyan eszköz volt rákapcsolva, amely azonnal jelezte volna, ha újra gondok támadnak a szívével. December 17-én a beteg - anélkül hogy megkapta volna a defibrillátoros pacemakert - mégis távozott a kórházból, január 14-én reggel pedig otthonában meghalt.

A beteg kórházból való távozásának körülményeiről, valamint arról, hogy milyen erőfeszítések történtek a kérdéses orvosi eszköz beszerzésére, egymásnak teljesen ellenkező állításokat fogalmaz meg Pál Imre és a klinika igazgatója, Papp Lajos professzor. Pál szerint a nőt hazaküldték a kórházból, Papp szerint azonban a beteg az orvosok figyelmeztetése és marasztalása ellenére döntött a távozás mellett. Az élettárs azt is mondja, hogy a speciális pacemaker beszerzésére a klinika nem tett meg minden erőfeszítést, a professzor szerint azonban azonnal megrendelték az eszközt, igaz, az nem érkezett meg idejében.

A halálesetet követően nem sokkal Pál Imre az orvosi kamara etikai bizottságához fordult, és bepanaszolta az élettársát kezelő négy orvost, köztük Papp professzort. A férfi azt kérte a testülettől, hogy vizsgálja meg, miért távozhatott a beteg a kórházból, és hogy miért nem kapta meg a speciális pacemakert. Az etikai bizottság egyelőre nem tájékoztatta a férfit a vizsgálatról.

Pál az utóbbi hónapokban több alkalommal is megszólalt különböző tévéműsorokban, amelyekben - állítása szerint - ugyanazokat a kérdéseket fogalmazta meg, amelyekkel az etikai bizottsághoz is fordult. A professzor szerint azonban a férfi többek között azt nyilatkozta, hogy ő nem tett meg mindent a pacemaker beszerzéséért, ezért Pál Imrét március 12-én feljelentette rágalmazásért. Papp Lajos azt is kérte a bíróságtól, hogy mentse fel őt az orvosi titoktartás alól, hogy tisztázhassa magát.

Néhány nappal a feljelentést megelőzően pedig az orvos azt kérte a Baranya Megyei Ügyészségtől, hogy rendelje el a januárban elhunyt nő exhumálását és boncolását. A professzor szerint erre azért van szükség, hogy kiderüljön, mi is volt a halál pontos oka. A doktornőn ugyanis - a beteg korábbi rendelkezésének és édesanyja kérésének megfelelően - halálát követően nem végeztek el kórboncnoki vizsgálatot. Az ügyészség egyelőre nem döntött arról, hogy eleget tesz-e a klinikavezető boncolásra vonatkozó kérésének.

Néhány nappal ezelőtt a rágalmazási feljelentés mellett újabb büntetőjogi fordulat állt be az ügyben: Pál Imre ügyvédje, Futó Barnabás ugyanis foglalkoztatás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt feljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettesek ellen. Futó elmondta, a feljelentésben arra kérték a rendőrséget, vizsgálja ki, történtek-e mulasztások a beteg kezelése során, és ha igen, akkor ezeknek lehetett-e közük a doktornő halálához. Papp Lajos, aki az [origo]-tól értesült a feljelentésről, csak annyit mondott, örül annak, hogy ez megtörtént, mert ha nyomozás indul az ügyben, akkor szinte biztos, hogy el fogják rendelni az elhunyt doktornő exhumálását.

Pál Imre leginkább azt firtatja: lett volna-e mód arra, hogy beszerezzék a betegnek a kérdéses pacemakert. Az [origo] megkeresésére az Országos Egészségügyi Pénztár főosztályvezetője, Kőrössy Péter elmondta, ezek a készülékek a többi pacemakerhez képes sokkal bonyolultabbak és jóval drágábbak is: áruk a másfél millió forintot is elérheti. A defibrillátoros pacemakereket súlyosan beteg embereknél szokták alkalmazni, céljuk, hogy gyógyíthatatlan szívbetegek esetében csökkentsék a hirtelen elhalálozás kockázatát.

Az eszközöket központosított rendszerben szerzik be. A hazai kardiológiai centrumok továbbítják igényeiket egy munkacsoporthoz, amely a Magyar Kardiológiai Társaságon belül működik. Ez a szakmai testület bírálja el, hogy a betegen segíthet-e egyáltalán a készülék, illetve hogy milyen típusú berendezésre van szüksége. Kőrössy elmondása szerint ma Magyarországon 5-6 hetet kell várni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott készülékre, míg Nagy-Britanniában például hat hónap a várakozási idő. A főosztályvezető elmondta azt is, azért célszerűbb központilag beszerezni a készülékeket, mert így alacsonyabb áron lehet hozzájuk jutni.

A Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára szerint azonban ez a centralizált rendszer nem európai módszer. Rónaszéki Aladár az [origo]-nak azt mondta: jobb lenne, ha a klinikák maguk dönthetnének a beszerzésről.

Elméletileg van mód arra is, hogy valaki magánúton szerezze be a pacemakert, erről a lehetőségről azonban Pál Imre állítása szerint nem értesítették őket. Papp Lajos szerint nincs értelme annak, hogy valaki saját maga rendelje meg az eszközt. A speciális pacemaker beállításai ugyanis függnek az adott betegtől, ráadásul a készülék beoperálásához is nagyon bonyolult műtétre van szükség.

Pethő András