Tíz képviselőből lehet majd egy frakció

A jövőben tíz parlamenti képviselő is alakíthat képviselőcsoportot, és a függetleneket is megilletik a frakciókéhoz hasonló jogok, ha az Országgyűlés megszavazza az ügyrendi bizottság mai ülésén elfogadott javaslatot. A frakcióalakításról szóló szabályok módosítására az Alkotmánybíróság kötelezte a képviselőket.

Az Országgyűlés ügyrendi bizottságában minden párt egyetértett a házszabály módosításában. Az indítvány szerint minimum 10 fő alakíthat majd frakciót. Azokat a pártokat is megilletné a frakcióalakítási jog, amelyek ugyan nem szerezték meg a frakcióalakításhoz szükséges tíz mandátumot, viszont a választásokon elérték a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot, és valamennyi listán mandátumot szerzett képviselőjük csatlakozott a képviselőcsoporthoz.

A független képviselők jogait a frakciókéhoz hasonlóan szabályozná a javaslat  - a döntés előtti vitákban az elsőként jelentkező képviselő fejtheti ki álláspontját legfeljebb öt percben, a házbizottsági viták során pedig együttesen, vagy megbízottjuk útján terjeszthetik elő indítványaikat, és jelölhetőek lennének a képviselőcsoportokat megillető bizottsági tisztségre is.

Az ügyrendi bizottság javaslata szerint egy képviselőcsoport akkor szűnne meg, ha tagjainak létszáma tíz fő alá csökken. Ha öt százalékos alapon alakult meg a képviselőcsoport, akkor az alakuláskori létszám a küszöb. Ha egy képviselőcsoport létszáma tíz alá fő csökken, viszont a kiesett képviselők helyét a listás mandátum betöltésére vonatkozó törvények alapján pótolni tudják, a frakció nem szűnik meg.

A házszabály módosításról szóló indítványt az ügyrendi bizottság egyhangúan támogatta. A módosítást már öt éve tervezik a képviselők. Az Alkotmánybíróság a jelenlegi szabályozást alkotmányellenesnek ítélte, így muszáj volt a képviselőknek megváltoztatni a házszabályt. Mivel a változtatás elfogadása kétharmados többséget igényel, az ellenzéki és kormánypárti frakciók egyetértése nélkülözhetetlen.

A bizottság ülésén Salamon László (Fidesz) azt mondta, hogy azért sikerült megállapodni a frakcióalakítás szabályozásának öt éve húzódó módosításában, mert a módosítást előkészítő albizottságban pártkötöttségek nélküli, konstruktív együttműködés alakult ki.

Az ügyrendi bizottság a házszabály módosításának más kérdéseiben viszont nem tudott egyezségre jutni. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság alelnöke arról tájékoztatott, hogy az ülésen azért nem született megállapodás az Országgyűlés munkarendjét illetően, mert az ellenzéki pártok az előző ciklusban bevezetett háromhetenkénti ülésezés mellett érveltek, a kormánypártok pedig ragaszkodtak a hetenkénti ülésezéshez.

A pártok képviselői a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos kérdésekben sem értettek egyet, a költségvetési törvény elfogadásának menetét pedig azért nem tudták újra szabályozni, mert a költségvetési bizottság nem juttatta el javaslatát a testülethez.