Üres kézzel megy a kormány az Irak-találkozóra

Miután a Fidesz és az MDF újra a kormányjavaslat ellen szavazott, bizonyossá vált, hogy az Irak ügyében szervezett május 22-i varsói értekezleten nem tesz felajánlást Magyarország. Amit a szervezők kérnek, azt az ellenzék nélkül nem küldheti az ország. Amit küldhetnénk, arra nincs szükség Irakban.

Miután politikai állóháború alakult ki a kormány és az ellenzék között az iraki békefenntartók kiküldése ügyében, a magyar kormány képviselői nem tehetnek semmilyen felajánlást a Varsóban szervezett második Irak-értekezleten. Az [origo] kérdésére Juhász Ferenc honvédelmi miniszter elmondta, hogy ugyan később is lesz lehetőség csatlakozni a nemzetközi akciókoz, nagy presztízsveszteséget jelent a hallgatás Varsóban. A találkozón ismertetik a nemzetközi koalíció igényeit, és az országok megteszik felajánlásaikat. Várhatóan nem minden feladatra lesz jelentkező, így a maradékról tárgyalhat itthon a kormány és később jelezheti, hogy mit tud vállalni.

Az ellenzék azt szeretné, ha olyan katonai alakulat menne csak Irakba, amelynek nincs katonai feladata. Ilyen lehet az orvoscsoport vagy egy műszaki egység. A kormány képviselői szerint azonban erre most nincs szükség. A honvédelmi bizottság hétfői ülésén a Fidesz álláspontját ismertetve Demeter Ervin azt mondta, hogy az ellenzék ragaszkodik a háború előtti álláspontjához, és nemzetközi felhatalmazás nélkül nem támogat fegyveres beavatkozást Irakban. Demeter az [origo] kérdésére elmondta, hogy ez az elv határozza meg döntésüket, amikor az amerikai beavatkozás után sem támogatnak fegyveres akciót Irakban addig, amíg nincs nemzetközi felhatalmazás.

A kormánynak saját hatáskörében is van lehetősége segítségnyújtásra külföldi békefenntartó akciókban, de fegyveres alakulatok kiküldéséhez országgyűlési felhatalmazás kell. A kormány információink szerint megpróbál a fegyveres erők fogalomkörén kívül eső, ám védelmi feladatokra bevethető szakembereket küldeni Irakba, de erről várhatóan kemény politikai és jogi vita alakulna ki. A kormány hatáskörében felajánlható szolgáltatásokról éppen ezért hiába kérdeztük Kovács László külügyminisztert, aki az [origo] kérdésére erről mindössze annyit mondott, hogy vizsgálják a lehetséges megoldásokat. "Ez természetesen nem fogja kiegyenlíteni azt a presztízsvesztegéset, amit a békefenntartásban való részvétel ellenzéki elutasítása miatt szenved el az ország" - tette hozzá

A külügyminiszter szerint Magyarország érdekelt az iraki béke megerősítésében és a rend helyreállításában, elsősorban a segélyszállítmányok biztonságos célbajuttatása miatt. Kovács László úgy látja, hogy a mostani szerepvállalástól függ Magyarország részvétele az újjáépítésben és befolyásolja a későbbi iraki-magyar viszonyt is. A külügyminiszter azt mondta, hogy a kormány még nem adta fel a reményt, bíznak abban, hogy a belpolitikai szempontok, a kormánnyal való szembenállás helyett támogatja az ellenzék a javaslatot.

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának hétfői ülésén szavaztak Keleti György szocialista bizottsági elnök javaslatairól, amelyek lényegében a kormány terveit foglalják magukban. Eszerint továbbra is tartalmazná az országgyűlési határozat a katonai célú, azaz békefenntartó szolgálatot is. Az ellenzék ezeket a javaslatokat elutasította, de mivel a bizottságban csak egyszerű többségre volt szükség, azok átmentek 11-10-es arányban. Az Országgyűlésben azonban továbbra sincs esélye a javaslatnak.

Az ellenzék azt várja, hogy a kormány olyan új javaslattal áll elő, amely elválasztja egymástól a katonai és a humanitárius feladatokat. Tudjuk, hogy ez nehéz feladat - tette hozzá Demeter Ervin, aki szerint támogatható, ha a kormány saját hatáskörében is mindent megtesz az iraki helyreállítás ügyében.

György Bence