Szerdán a négy parlamenti párt képviselői egyetértettek abban, hogy Magyarország NATO-tagságból adódó katonai kötelezettségeit a mostani Alkotmány szerint túl nehézkes teljesíteni. Valószínű, hogy a parlament kétharmada helyett a kormány döntése is elegendő lesz magyar csapatok külföldi bevetésére, ha ezt a NATO kéri.

A Honvédelmi Minisztériumban tartotta a négy parlamenti párt megbeszélését az Alkotmány tervezett módosításáról. Abban mind a négy párt képviselője és a HM részéről jelen lévő Ivancsik Imre államtitkár is egyetértett, hogy a mostani szabályozás túl körülményes. Jelenleg minden külföldi katonai akció jóváhagyásához parlamenti döntésre van szükség, ráadásul a képviselők kétharmadának támogatása kell egy javaslat elfogadásához. Így legtöbbször teljes ellenzéki-kormánypárti konszenzus kell egy döntéshez, ráadásul sokszor hetekig tarthat, amíg egy-egy javaslatról a parlament döntést hozhat.

A négy párt abban is egyetértett, hogy a könnyítés csak azokra az esetkre vonatkozzon, amikor egy-egy döntés Magyarország szövetségi kötelezettségéből adódóik, vagyis a NATO felkérésére kell cselekedni. A könnyítés módjában még nem egyeztek meg a pártok, de az álláspontok nem állnak nagyon távol egymástól.

Keleti György szocialista képviselő már benyújtott egy alkotmánymódosító javaslatot az ügyben, de ez a Fidesz számára elfogadhatatlan. Keleti változata szerint megmaradna a parlament hatáskörében a bevetésekről szóló döntés, de kétharmados többség helyett a képviselők felének igen szavazata is elegendő lenne. Keleti koncepciójában az is szerepel, hogy a parlamentnek ilyen esetekben azonnal, egy nap alatt szavaznia kellene.

Demeter Ervin, a Fidesz tárgyaláson résztvevő képviselője szerint ez a javaslat elfogadhatatlan. A Fidesz szerint a feles parlamenti többségnek ebben a formában nincs értelme, a felelősséget a kormánynak kell vállalnia, ha az ellenzék vétójogáról lemondanak a politikusok. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy a parlamentet NATO-felkérés esetén hagyják ki a döntésből, és a kormány határozhasson. A Fidesz ezt már 1998 óta kezdeményezi, de az ilyen értelmű alkotmánymódosítást az akkor ellenzékben lévő szocialisták nem szavazták meg.

Most azonban nagy az esély rá, hogy elfogadja az MSZP a változtatást. Iváncsik Imre az [origo]-nak azt mondta, hogy a szerdai egyeztetés után bátrabban lehet tovább gondolkodni az alkotmánymódosításról. A kormánypártok valószínűleg nem számítottak arra, hogy az ellenzék hozzájárul a kormány hatáskörének megerősítéséhez. A tárgyalás a közeljövőben újabb négypárti egyeztetésen folytatódik.

Az alkotmánymódosítás semmiképpen sem érinti a tervezett iraki katonai missziót, melyet a kormánypártok támogatnak, az ellenzék viszont elfogadhatatlannak tart. Az iraki bevetésre ugyanis az USA, és nem a NATO kérte fel a magyar hadsereget, így ha az alkotmánymódosítás hamarosan megtörténne, a kormány akkor sem dönthetne a parlament kétharmadának támogatása nélkül a bevetésről. A közelmúltban utoljára Törökország védelmi képességének megerősítésére érkezett NATO-felkérés, még az iraki háború kitörése előtt. Akkor kétharmados parlamenti támogatás kellett még a magyar felajánlás elfogadásához.