Öt év múlva kész a négyes metró

A kormány hetven, a főváros harminc százalékban fizeti a négyes metró építési költségeit - jelentette be a szerdai kormányülést követően Demszky Gábor főpolgármester. Először csak a rövidebb útvonalat építik meg, így az Etele térről a Keleti pályaudvarig járhatunk az új metróval, a tervek szerint öt év múlva. Az első szakaszokat azonban már 2005-06-ra átadhatják, utazni azonban csak 5 év múlva lehet majd.

 

A szerdai kormányülésen döntöttek a négyes metró finanszírozásáról. A Pénzügyminisztérium (PM) által előkészített törvényjavaslat értelmében 2007-08-ra kell elkészíteni az új metróvonal Keleti pályaudvarig tartó szakaszát. A több mint 7 kilométer hosszú szakaszon 10 állomás lesz majd. A beruházás árát tavalyi áron 195 milliárd forintra becsli a PM.

A költségek 70 százalékát a kormány, a fennmaradó részt a főváros állja majd. A költségek előteremtését az Európai Unió bankja, az EIB segítségével oldják meg. Az EIB a teljes beruházás árának 75 százalékát fedező kölcsönt ad 25 évre, melynek törlesztését 7 év múlva kell megkezdeni. Az EIB hitelét a főváros veszi fel, visszafizetésére az állam vállal garanciát. Idén várhatóan 18 milliárdot költenek majd el az előmunkálatokra. Ezt a pénzt a főváros biztosítja majd. Az első mélyfúrások pedig 2004 végén kezdődhetnek.

Demszky Gábor főpolgármester a józan ész és a jó szándék európai diadalaként értékelte a döntést. Demszky reményét fejezte ki, hogy még a jelenlegi kormány dönt majd a négyes metró Bosnyák térig tartó második szakaszának megépítéséről is. A főpolgármester elmondta, hogy a metrót a számítások szerint naponta 500 ezer ember használja majd, akik 14 milliárd utazási órát takarítanak meg a metró segítségével. A szerelvények 1,5-2,5 percenként indulnak majd. A metró segítségével a hetes busz vonalán tíz perccel rövidül majd az utazási idő az Etele tértől a Keleti pályaudvarig.

A főpolgármester szerint a főváros azért tudja vállalni a költségek 30 százalékát, mert Budapest korábbi 18,5 százalékos ajánlata a metró teljes, azaz Bosnyák térig tartó szakaszára vonatkozott. Ez az összeg azonban a rövidebb metróvonal összköltségének 24 százalékát teszi ki. A fennmaradó részt Budapest a korábban elkülönített 35 milliárd forintos metrótartalékból fedezi majd. Demszky ugyanakkor elmondta: ahhoz, hogy a metró megépülhessen át kell csoportosítani a forrásokat, illetve más beruházásoktól kell elvenni pénzt. A főpolgármester elmondta, hogy a metróépítéssel kapcsolatos munkákra 24+5 tendert írnak ki. Demszky szerint így a beruházásban magyar vállalkozások is részt vehetnek majd.

Csillag István gazdasági miniszter azt mondta, hogy a beruházással a budapestiek időt nyernek majd, lehetővé válik a főváros és az agglomeráció összekapcsolása és csökkenhet a felszíni forgalom. A miniszter elmondta, hogy az első felszíni munkák után a mélyfúrások 2004 végén kezdődhetnek. Az első szakaszokat 2005-06-ban pedig már át is adhatják. Csillag kijelentette: a kormány bízik benne, hogy a beruházáshoz 15 százalék vissza nem térítendő uniós támogatást is kap majd. Az EIB-től felvett hitelről pedig elmondta, hogy a metró teljes szakaszára a bank 875 millió eurót biztosít, melyből azonban most csak annyit hív le a kormány, amennyi a Keleti pályaudvarig tartó szakasz megépítéséhez elég. Mivel a főváros a beruházás áfáját nem igényelhetné vissza, ezért a BKV létrehoz egy önálló, kormányellenőrzés alatt működő szervezetet a beruházás koordinálására, amely visszaigényelheti majd az adót - mondta Csillag.

A szerdai kormányülés több hónapig tartó vitát és alkudozást zárt le. Az elmúlt hónapokban ugyanis több alkalommal is tárgyaltak a Városháza vezetői a kormánnyal a négyes metróról. Februárban Demszky azt közölte, hogy az önkormányzatnak más közlekedési beruházásokra kell költenie a metrópénzt, így az államnak kell állnia a teljes költséget. A kormánnyal folytatott tárgyalások közben Demszky azonban módosította kijelentését, e szerint a 300 milliárd forintos beruházás 18,5 százalékát tudná kifizetni a Városháza. Ezek után a Pénzügyminisztériumban bejelentették, hogy találtak olyan forrásokat, amelyekből finanszírozni tudná az önkormányzat a 4-es metró építéséhez szükséges költségek 40 százalékát, de ezt a megállapítást a szabad demokrata fővárosi politikusok vitatták.

Az 1998-ban kötött metrószerződésben - amelyet még pénzügyminiszterként Medgyessy Péter miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester írtak alá - még az szerepelt, hogy a költségek 40 százalékát a Városháza, 60 százalékát az állam fizeti. Később ezt a szerződést az Orbán-kormány megtámadta, és nem szállt be az építkezésbe. Az előző kormány szerint ugyanis költségvetési fedezet nélkül vállalt fizetési kötelezettséget a Horn-kormány. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletben az Orbán-kormánynak adott igazat, megváltoztatva a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését.

A finanszírozási tárgyalások mellett törvénytervezet is készül a négyes metróról. A készülő jogszabály célja, hogy rögzítsék az állam és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit. Ez azért szükséges, mert a metróperben hozott ítélet szerint az állami költségvetés terhére csak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha erről a parlament törvényt fogad el.

Sokáig nem tudták eldönteni, hogy milyen útvonalon az új metrószakasz. Felmerült ugyanis, hogy a Kelenföldi pályaudvartól a Bosnyák térig épülne meg a metró a Kosztolányi Dezső tér - Gellért tér - Kálvin tér - Keleti pályaudvar érintésével. Végül azonban a kormány egy ennél rövidebb nyomvonalat támogatott, e szerint a Keletiig jár majd a metró.

A négyes metró körüli huzavona négy és fél éve tart: 1998 novemberében az Orbán-kormány bejelentette, hogy nem állják a metróépítésnek az államra háruló részét, mert nincs erre költségvetési fedezet. A hosszas pereskedés végén a bíróság végül az Orbán-kormány érvelését fogadta el. Eközben a főváros már több ponton előkészítette az építkezést, így a Móricz Zsigmond körtéren és a Gellért téren is úgy alakították ki az átépített teret, hogy a megépülő metrót felszíni munkálatok nélkül össze lehessen kötni a felszínnel. Ha az eredeti, a főváros által tervezett ütemben készült volna a négyes metró, már 2004-ben utazhatnánk rajta. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK