Nem hozhatott létre és nem működtethetett alapítványi iskolát a jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány - állapította meg a legfőbb ügyész vizsgálata. Az ügyészi vizsgálat, amelyet a tárca tavaly novemberben kért, felhívja a figyelmet arra, hogy az alapítvány alapító okiratában nem jelölte meg célként iskola létrehozását.

Az alapítványi kuratórium az iskola pedagógiai programjának elfogadásáról, a tandíj és az önkormányzatnak az iskola használatáért fizetendő bérleti díj mértékéről határozó, valamint az iskola igazgatóját megválasztó határozatai törvénysértőek - olvasható a tárca közleményében. Az iskola alapító okiratát három kuratóriumi tag írta alá anélkül, hogy a kérdésben a kuratórium határozott volna. Az iskola alapítása és működése tekintetében újabb hatósági eljárásra csak az alapítvány alapító okiratának módosításával, a kuratórium új és a jogszabályoknak megfelelő döntéseire alapított kérelem szerint lesz lehetőség - tudatja az oktatási tárca a legfőbb ügyészi vizsgálat megállapításaira hivatkozva.

A Közigazgatási Hivatal 2002. augusztus 8-án nyújtott be kereseti kérelmet a Megyei Bírósághoz, kérve, hogy vizsgálják meg a jászladányi képviselő-testület 2002. március 12-i határozatát, melyben az iskolaépület megosztásáról döntöttek az önkormányzati és az alapítványi iskola között. A Közigazgatási Hivatal jelezte, hogy a jászladányi képviselőtestület döntése az önkormányzati iskola megosztottságáról törvénysértő. Mivel a törvényes állapotot a megadott határidőre nem állították helyre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal 2002. augusztus 30-i határozatában megsemmisítette az Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola helyi jegyző által kiadott működési engedélyét. Az Oktatási Minisztérium ugyanezen a napon elutasította az alapítványi iskola OM-azonosító iránti kérelmét, mivel a működés megkezdéséhez hiányzott az azt engedélyező érvényes határozat, amely az OM-azonosító kiadásának egyik feltétele. Az alapítványi iskola így nem végezhetett nevelő és oktató tevékenységet, s mivel nem rendelkezett az ehhez szükséges engedéllyel, ezért szeptember 2-án nem kezdődhetett meg a tanítás sem.

Az Oktatási Minisztérium 2002. augusztus 29-én a megyei főügyészhez fordult, mert a rendelkezésre álló adatok szerint felmerült annak gyanúja, hogy az alapítványt meg nem engedett célra hozták létre, azaz a nagyközség cigány etnikumhoz tartozó tanulói, valamint a nem cigány tanulók elkülönített oktatásához kívánják felhasználni. A megyei főügyész 2002. november 12-én óvást nyújtott be a Közigazgatási Hivatal határozata ellen. Az óvásban foglaltakkal a Közigazgatási Hivatal nem értett egyet, ezért azt megküldte az oktatási miniszternek mint felettes szervnek. Az Oktatási Minisztérium a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott óvást nem tartotta megalapozottnak, ezért 2002. november 28-án elutasította azt. A szaktárca ugyanezen a napon a legfőbb ügyészhez fordult, hogy soron kívül vizsgáltassa meg az alapítvány működésének törvényességét.