17 év marad a Whiskys büntetése

Elutasította a whiskys rabló néven ismertté vált Ambrus Attila védőjének felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn. Az LB hatályban tartja a 17 év fegyházbüntetésről hozott jogerős ítéletet. A tárgyaláson a kérelmet benyújtó ügyvéd elmondta: a bíróság az ítélet meghozatalakor nem vette figyelembe Ambrus személyiségét.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) elutasította a Whiskys és védője által benyújtott felülvizsgálati kérelmet. A LB öttagú felülvizsgálati tanácsa szerint nem történtek meg a kérelemben megfogalmazott anyagi jogszabálysértések, a szintén megfogalmazott eljárási szabálysértés esetében pedig nincs helye felülvizsgálatnak, és ez az ügy kimenetelét különben sem befolyásolta érdemben.

Az ügyész a felülvizsgálati tárgyaláson kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság utasítsa el a kérelmet és tartsa fenn másodfokú, Ambrus Attilát 17 év szabadságvesztésre ítélő határozatának hatályát. A Whiskys védője beszédében fenntartotta a felülvizsgálati kérelmében foglaltakat.

A Whiskys 1993 és 1999 között összesen közel 200 millió forintot rabolt különböző pénzintézetek, takarékszövetkezetek, posták, utazási irodák elleni, javarészt fegyveres támadások során.

Magyar György ügyvéd, a Whiskys védője által benyújtott felülvizsgálati kérelem négy pontból állt. Az első szerint a LB ítéletében hibásan tekintette fegyverrablásnak, azt, amikor Ambrus Attila egy-egy rablás során a biztonsági őröktől elvett fegyvereket magával vitte. A védő szerint a fegyverek elvitele a rablás egyik mozzanata volt - eszközcselekmény -, s mint ilyet, nem lehet külön szankcionálni. A bíróság az ügyészséggel egybehangzó véleményen volt ebben az ügyben, miszerint a fegyverek elvétele nem eszközcselekmény volt, mivel a pénz megszerzéséhez nem volt erre feltétlenül szükség.

A kérelem második pontja az egyik rablásnál történt fegyverhasználathoz kapcsolódott. A Whiskys ekkor menekülés közben az őt üldözők felé adott le, nem célzott lövéseket. Az eljárás során felmerült, hogy emiatt emberölés kísérletének bűntette miatt is megvádolják Ambrust, de ezt az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság nem tartotta megalapozottnak, a Legfelsőbb Bíróság pedig átminősítette folglalkoztatás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek és így szankcionálta a lövéseket. A tárgyaláson felszólaló védő szerint azonban a lövéseket nem kellett volna figyelembe venni az ítéletnél, mivel felfoghatók úgy is, mint az Ambrust üldöző szolgálaton kívüli rendőrök lövései miatti jogos védekezés.

A bíróság ezt a pontot sem tartotta megalapozottnak, és külön megjegyezte - az ügyésszel együtt -, hogy ebben az esetben a vádiratban eredetileg szereplő szándékos emberölési kísérlet bűntettét egy jelentősen enyhébb megítélésű bűncselekmény kategóriába sorolták át. A bíróság elutasította a védő jogos védelemre vontkozó érvelését is, közölve, hogy jogos védelem csak akkor merülhet fel, ha valakit jogtalan támadás ért. Egy zsákmányával menekülő rablót üldöző szolgálaton kívüli rendőrök lövései azonban nem tekinthetők jogtalan támadásnak.

Ehhez a ponthoz kapcsolódik a harmadik, ami szerint sértette az eljárási szabályokat a lövések megítélésének átminősítése. Az eljárási törvény szerint ugyanis a vádtól eltérő minősítési szándékra figyelmeztetnie kell a bíróságnak az eljárás résztvevőit, ezt azonban Magyar György szerint Ambrus Attila esetében az LB elmulasztotta, így megfosztva őt az érdemi védekezés lehetőségétől. Valóban föl kellett volna hívni a vádlott, a védő és az ügyész figyelmét az átminősítésre, és ez valóban fontos döntés - mondta a tárgyaláson az ügyész -, erre hivatkozva azonban nem lehet az ítéletet felülvizsgálni. A bíróság az ügyészhez hasonlóan indokolta a felülvizsgálati kérelem ezen pontjának elutasítását, hozzátéve, hogy az eljárási szabály megsértése ebben az esetben nem befolyásolta az eljárás menetét.

Magyar György szerint törvénysértő volt az is, hogy a bíróság alkalmazta a büntető törvénykönyvnek a büntetés középmértékre vonatkozó rendelkezését, holott az a vádbeli cselekmények idején még nem volt hatályban. A tárgyaláson elmondta: amennyiben nem hozták volna fel a lehetséges vádpontok között az emberölés kísérletét, a Whiskys nem szökött volna meg, és nem kényszerült volna "önhibáján kívül" további rablásokat elkövetni. Ebben az esetben, mivel a bűncselekményeket - hármat kivéve - 1999 március elseje előtt követte el, nem érvényesült volna a középértékes szabály (ez ugyanis ekkor lépett hatályba). Az ügyészség álláspontja szerint viszont helyesen járt el a bíróság középértékre vonatkozó rendelkezés alkalmazásával, mert ilyen esetben az utolsó elkövetett bűncselekményt kell figyelembe venni. A bíróság is ezen a véleményen volt, amikor elutasította ezt a pontot is.

Az ügyvéd, a tárgyaláson elmondott beszédében nehezményezte, hogy másodfokú döntésekor a bíróság túlságosan szárazon, csak a jogi kitételekre koncentrálva hozta meg a döntését, és az elsőfokú bírósággal ellentétben elmulasztotta figyelembe venni Ambrus személyiségét. Ambrus ugyan valóban éveken keresztül rablássorozatot követett el, ám abban a pillanatban, ahogy elfogták, maximálisan együttműködő volt, és mindent bevallott. A védő érvei között szerepelt még, hogy sok más, sokkal agresszívabb bűnöző esetében enyhébb büntetést szabtak ki.

A tárgyaláson megszólalt Ambrus is, azt a kérdést tette föl: miért büntetendő az, ha az ember őszinte, hiszen ő mindent beismert, és ezt nem vették figyelembe. Elismerte, hogy büntetést érdemel, de nem szabad, hogy ez megtorlásba menjen át. A rá kirótt 17 év rettenetesen sok - mondta.

A Whiskyst 1999 januárjában fogták el, de júliusban megszökött a Gyorskocsi utcai rendőrségi épületből, és csak 1999 októberében sikerült ismét kézre keríteni. Ambrus Attila a rablásokat illetően részletes, feltáró jellegű vallomást tett, amit a bíróságok is enyhítő körülményként értékeltek. A büntetőperben Ambrus Attila mellett két másik személy letöltendő, kettő pedig felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ambrus Attila ügyvédje szerint védence abban az esetben, ha az LB felülvizsgálati tanácsa a 17 éves szabadságvesztést hatályában fenntartja, 2010 körül szabadulhat, figyelembe véve az előzetes letartóztatásban töltött időt és a lehetséges kedvezményeket is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK