Leghamarabb június közepén születhet döntés a jászladányi alapítványi iskola ügyében, a bíróság ugyanis elhalasztotta az Oktatási Minisztérium ellen indított pert. A bíróság két kérdéskörben további információkat tartott szükségesnek, így kérte az iskola képviselőjét egyik állításának részletes indokolására, míg a minisztériumtól az OM-azonosítók elbírálásának formájáról kért tájékoztatást. Az alapítvány azért perelte be a tárcát, mert szerinte a miniszter több ponton is jogsértően járt el, amikor megtagadta az iskola működéséhez szükséges minisztériumi azonosító megadását.

A Fővárosi Bíróság elhalasztotta a döntést abban a perben, amelyet a jászladányi alapítványi iskola kuratóriuma indított az Oktatási Minisztérium (OM) ellen. Az alapítvány azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az oktatási miniszter azon határozatát, amelyben elutasította az iskola működéséhez szükséges minisztériumi azonosító iránti kérelmet. A bíró az új tárgyalási napot június 13-ára tűzte ki, ekkor várhatóan döntés is születik az ügyben.

A bíró kötelezte az alapítvány jogi képviselőjét, Kolláth Györgyöt, hogy a következő tárgyaláson fejtse ki részletesebben, és támassza alá jogszabályokkal azon egyik állítását, amely a jogi képviselő szerint azt bizonyítja, hogy a miniszter szabálytalanul hozta elutasító rendeletét. Az ügyvéd ugyanis a tárgyaláson közölte, a miniszter csak másodfokon hozhatna döntést az azonosító ügyében, míg eredetileg a minisztériumnak kellene eljárnia. 

Kolláth György kifejtette, álláspontja szerint a kérdésben azért a miniszter hozott döntést, hogy ne lehessen az ellen jogorvoslattal élni, míg ha csak minisztériumi határozat születik ez ellen fellebbezhetett volna az iskola.

Az alperest, vagyis a minisztériumot arra kötelezte a bíróság, hogy adjon részletes tájékoztatást arról, ki és milyen formában jár el az OM-azonosítók pozitív elbírálásakor.

Az említetten kívül az alapítvány jogi képviselője több ponton is támadta a miniszteri döntést. Kolláth kijelentette, hogy a miniszter elutasító döntésekor nem állt rendelkezésére joghatással bíró döntés. Ezzel arra utalt, hogy a miniszter hivatalosan még nem ismerhette az elutasító döntés alapját képező közigazgatási határozatot. Ezt a határozatot amely megszüntette az iskola alapítására vonatkozó jegyzői döntést, a Jász-Nagykun Megyei Közigazgatási Hivatal hozta, a miniszteri döntés napján.

A minisztérium képviselője, Madarász István szerint ugyanakkor az oktatási miniszternek nem volt lehetősége más döntést hozni, mivel faxon még aznap eljuttatták neki a közigazgatási hivatal határozatát.

Kolláth közölte azt is, az OM-azonosító iránti kérelem elbírálása folyamán az anyanyelv-használati jog kivételével az alapítvány összes ügyféljoga sérült. Kifogásolta továbbá, hogy a miniszter elutasító határozatában nem szerepelt, hogy van-e ellene jogorvoslati lehetőség vagy sem. Ez Kolláth szerint súlyos eljárási hiba.

Az alapítványi iskolában 2002 szeptemberében kezdődött volna meg a tanítás, de erre nem került sor, mert a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal augusztus 30-i határozatában megsemmisítette a helyi jegyző által kiadott működési engedélyt. Az Oktatási Minisztérium ugyanezen a napon elutasította az iskola OM-azonosító iránti kérelmét.

Az alapítványi iskola álláspontja szerint azonban nem augusztus 30-án, hanem szeptember 2-án rendelkezett az oktatási tárca, vagyis egy napig törvényesen zajlott a tanítás az iskolában. A jogszabályok szerint pedig év közben nem lehet megszünteti egy iskolát - állítja az iskola jogi képviselője.