Tüntetéssel, sztrájkkal fenyegetnek az egészségügyiek

Vágólapra másolva!
Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány megpróbálta félrevezetni a Magyar Orvosi Kamarát a kórháztörvény módosításairól szóló javaslatokkal. A törvényt a szakszervezet egyértelműen elutasítja, és minden törvényes eszközzel tiltakozni fog ellene: népszavazási kezdeményezés, tüntetés, sztrájk szerepel terveik között.
Vágólapra másolva!

Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) továbbra is teljesen elfogadhatatlannak tartja az egészségügyi intézmények tervezett privatizációját. Cser Ágnes szakszervezeti elnök szerint a kormány "nem az ellátást és az egészségügyi dolgozókat segíti, hanem csak a globalizált tőke érdekeit veszi figyelembe".

Júliustól eladó

A kormány erdetileg június 2-án, a miniszterelnök tegnapi döntése szerint pedig június 16-án akarja a parlamenttel elfogadtatni a kórháztörvényt. A törvény értelmében az egészségügyi intézményeket tulajdonosaik eladhatnák vállalkozóknak, gazdasági társaságoknak. A kormány azt reméli, hogy a privatizációval sokkal több pénz kerülhet az egészségügybe, mint amennyit az állami költségvetés vagy az önkormányzatok áldozni képesek. Medgyessy Péter miniszterelnök pénteki nyilatkozata szerint tíz év alatt 1500 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne szükség, és ezt az állam képtelen biztosítani.

A törvényt ellenzik a jobboldali pártok, és több szakmai szervezet is. A kormány a törvénytervezetet hajlandó bizonyos mértékben módosítani, a Magyar Orvosi Kamara néhány követelésének teljesítésével. A kamara hétfőn dönti el, hogy elfogadja-e az új javaslatot. Ebben többek között szerepel, hogy az orvosok elővásárlási jogot kapnának, és ezt kedvezményes hitellel is támogatná az állam. Az EDDSZ azonban a módosított tervet is élesen ellenzi. Cser Ágnes szerint a kormány meg akarja téveszteni az orvoskamarát.

"A tőkések kiveszik majd a profitot az egészségügyből. Ezt csak a szolgáltatások vagy a munkavállalók rovására tudják majd megtenni" - mondta Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke. Szerinte az üzleti alapon működő kórházak felveszik majd az állami támogatást, de nem fogják az egészet az egészségügyre fordítani, hanem leveszik a saját hasznukat.

A kormány abban bízik, hogy az üzleti alapon szervezett intézmények hatékonyságuk növelésével, gazdaságosabb működéssel tudnak majd pénzt spórolni. A törvénytervezet szerint az ellátás színvonalának legalább a vásárlás idejének megfelelő színvonalúnak kell maradnia. Cser szerint azonban a "legalább" szó éppen arra utal, hogy nem lesz jobb a betegellátás. "A kedves aranyos tőkés egy újabb fogyasztó lesz csak az alulfinanszírozott ágazatban" - véli a szakszervezeti vezető.

Az EDDSZ azért is tiltakozik a törvény ellen, mert a kormány eladná az állami pénzből létrehozott intézményeket, és ezt a vagyont soha többé nem lehet majd visszaszerezni. "Ez az ország utolsó egyben lévő ingatlanvagyona. Az ingatlanárak a 2004 május 1-i uniós csatlakozással legalább megháromszorozódnak majd. A kormány csak a globalizált tőke érdekeit figyeli, amikor sürgősen túl akar adni ezeken."

A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az intézmények eladása nem lesz kötelező, a törvényben csak lehetőségként szerepel. A szakszervezet szerint ez nem igaz, mert az önkormányzatok olyan helyzetbe kerültek, hogy muszáj eladniuk minden vagyonukat. A közalkalmazottak béremelésére ugyanis nem kaptak elég pénzt, ezért mindenképpen el kell adniuk kórházaikat, hogy működőképesek maradhassanak. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy ez nem reális veszély, hiszen az eladott kórházakért nem kérhet pénzt a tulajdonos: csak az intézményekben végrehajtott tőkeemeléssel lehet majd tulajdonrészt szerezni. Így az önkormányzatok, vagy más intézménytulajdonosk nem jutnak pénzhez a privatizáció után, a vételár egésze a kórházakat gyarapítja majd Az EDDSZ ezzel nem ért egyet, mert az eladott kórházakban már nem közalkalmazottak dolgoznak majd, így fizetésüket megspórolhatják az önkormányzatok, amelyeknek érdekük lesz túladni az intézményeken.

A közalkalmazotti státus elvesztését az orvosi kamara is sérelmezi. Nekik Csehák Judit egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a Munkatörvénykönyv minden privatizált állami munkahelyen dolgozónak biztosítja, hogy ne kerüljön rosszabb helyzetbe a tulajdonsováltás után.

Az EDDSZ a demokrácia megsértésével is vádolja a kormányt, mert nem egyeztetettek a törvény előkészítésekor a munkavállalói- és más szakmai és civil szervezetekkel. "Egyetlen eredményt értünk el háttérmunkánkkal: a törvényt már februárban el akarta fogadtatni a kormány a parlamenttel, de a döntés még mindig tolódik."

Az orvosi kamarához hasonlóan az EDDSZ sem ért egyet azzal, hogy orvosi műszereket gyártó cégek is bvevásárolhassanak magyar kórházakból. Szerintük ez összeférhetetlen és visszaéléseket okozhat majd. Ahogy a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza fogalmazott: "az orvosok a tőkeérdekeltésgű tulajdonosok rabszolgái lesznek, és az ellátást a tulajdonos piaci igényeinek megfelelően határozzák majd meg. Ha CT-t gyárt a kórháztulajdonos, akkor a hátviszketésre is CT-t ír majd fel." A kormány szerint ez nem reális veszély. A törvény módosításában szerepel, hogy szakmai kérdésekbe a kórház vezető orvosainak vétójoguk lesz. Ugyanakkor Csehák Judit korábban azt mondta, hogy nem lehet kizárni senkit a vevők köréből, mert fantomcégeken keresztül úgyis megszerezhetnek amit csak akarnak a vitatott vállalatok.

Cser Ágnes sorra járja a nagy vidéki kórházakat, ahol tapasztalatai szerint a dolgozók túlnyomó többsége ellenzi a törvénytervezetet. Ezért május 29-én tiltakozó petíciót adnak át az egészségügyi miniszternek, egy tüntetés keretében. Egy kisebb demonstrációt szombat délelőtt is tartanak.

Ha a parlament június 16-án megszavazza a törvényt, akkor további tiltakozó akciók is várhatók, akár sztrájk megszervésére is készen áll az EDDSZ. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy kétszázezer aláírás összegyűjtésével népszavazást kezdeményeznek a törvényről. Az MDF már szerdán bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezd a törvény ellen.

Magyari Péter