Ideiglenes szabályozást kérnek az őssejt-perben

Az őssejtek felhasználásáról szóló ideiglenes szabályozást kértek a Fővárosi Bíróságtól a felperesek a hétfőn kezdődött őssejt-perben. A bíró három napon belül dönt, hogy hoz-e ideiglenes szabályozást. A Sejtbank Kft. és a keresetéhez csatlakozott szülők vitatják az Egészségügyi Tudományos Tanács döntését, amely engedélyhez kötötte az újszülöttek köldökzsinórvérének levételét, ezért pert indítottak a tanács és az egészségügyi tárca ellen. A Fővárosi Bíróság a tárgyalást június 9-re halasztotta.

A felperesek azt kérik a Fővárosi Bíróságtól, állapítsa meg, hogy az ETT januári állásfoglalása jogellenes. A tanács szerint ugyanis a köldökzsinórvérben lévő őssejtek felhasználása kutatási stádiumban van, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenység nem számít rutineljárásnak. Mivel a tevékenység jelenleg emberen végzett kutatásnak minősül, az egészségügyi törvény és egy szakminiszteri rendelet szerint is külön engedélyhez kötött.

A felperesek hétfőn ismertetett álláspontja szerint az ETT januári állásfoglalásával kárveszélyt okozott. A felperesek szerint a tanács állásfoglalása jogszabályba ütköző, és olyan helyzetet teremtett, amely miatt anyagi és nem anyagi kár éri azokat a szülőket, akik szeretnék levetetni születendő gyermekeik őssejtjeit, illetve az őssejtek levételével és külföldre juttatásával foglalkozó cégeket is.

A felperesek ezért azt kérték hétfőn a Fővárosi Bíróságtól, hogy hozzon ideiglenes döntést az ügyben. Kérésüket azzal indokolták, hogy ha később a bíróság helyt adna keresetüknek, akkor kárt szenvednek azok, akik a ideiglenes döntés hiányában most nem tudnának vért levetetni születendő gyermekük köldökzsinórjából. A felperesek képviselője szerint ebben az esetben előfordulhat, hogy valakit emiatt nem tudnak meggyógyítani a későbbiekben, és ezért kártérítési eljárást indíthat majd az egészségügyi tárca és az ETT ellen.

Az ügyvéd okfejtése szerint annak, hogy az őssejtek köldökzsinórvérből való levételét emberen végzett kutatásnak minősítették, semmi köze nincs magához a tevékenységhez, hiszen nem élő emberen végzett kutatás az amúgy is leeső köldökzsinórból származó vér levétele. A jogi képviselő szerint az ETT azért minősítette emberen végzett kutatásnak a tevékenységet, mert nem talált semmilyen más kategóriát, amivel az egészségügyi szolgáltatások közé sorolhatta volna a tevékenységet, ahova pedig - álláspontja szerint - nem tartozik.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A tárgyalást vezető bíró három napon belül dönt arról, hogy hoz-e ideiglenes döntést. A bíró elutasította a felperesek tanúk meghallgatására vonatkozó kérését. A felperes képviselője hazai és külföldi szakértőket szeretett volna meghallgattatni. A tárgyalást június 9-re elnapolták.

Az alperesek, az Egészségügyi Minisztérium és az ETT jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Az ügyvéd a tárgyalás elején felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a Fővárosi Bíróságnak nincs hatásköre az ügyben, mert nem közigazgatási eljéárás során született az ETT állásfoglalása. A képviselő szerint ennek elvi jelentősége van, hogy senki ne tekinthessen egy tudományos döntést olyannak, ami ellen közigazgatási pert indíthat. A bíróság ezt az érvelést elvetette.

A hétfőn kezdődött első hazai őssejt-perben újabb négy szülő is csatlakozott a felperesekhez. Az Egészségügyi Tudományos Tanács januári, őssejtek levételével kapcsolatos állásfoglalása miatt eredetileg a Sejtbank Kft. és egy leendő apa adta be a keresetet a tanács és az egészségügyi tárca ellen. Az apának azóta megszületett a gyermeke. A bíróság elfogadta a négy újabb szülő perbe lépését, akiknek novemberig megszületik gyermeke.

Az őssejtek tárolásával kapcsolatos szervezést végző Sejtbank Kft. és az öt magánszemély szerint az ETT és a tárca túllépte a hatáskörét, mert olyan tevékenységgel foglalkoznak, amely nem minősül egészségügyi szolgáltatásnak. Emellett úgy vélik, a döntéssel sérült a beteg törvényben előírt személyes szabadsága és önrendelkezési joga is.

Kereszty Éva, a minisztérium főosztályvezetoje a tárgyalás után elmondta, az őssejtek levétele mindenütt engedélyhez kötött folyamat. Az osztályvezető szerint itthon is vannak olyan kórházak, amelyeknek van engedélyük erre a tevékenységre. Kereszty Éva emellett pénzkidobásnak nevezte a köldökzsinórvér levételét. Mint mondta, gyakorlatilag nincs esélye az így nyert őssejtek felhasználhatóságának, és olyan betegség sincs, amit kizárólag ezzel a módszerrel nyert őssejtekkel lehetne gyógyítani.