Egyre durvuló vita Polt Péterről

Egyórás feszült vita után több kormánypárti képviselő távolléte, illetve az ellenzék demonstratív passzivitása miatt csak negyedszerre tudott dönteni az Országgyűlés a legfőbb ügyészről szóló jelentésről. A Happy End-ügy miatt a legfőbb ügyészt tavaly nyáron szavazta le a kormánypárti többség, és ma ismét leszavazta volna. A koalíció szerint Polt eltussolta az ügyet. Az ellenzék szerint pedig az MSZP lojális legfőbb ügyészt akar Polt helyett.

Keller László MSZP-s képviselő, közpénzügyi államtitkár azt kérdezte tavaly nyáron Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy milyen következtetéseket von le a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. között létrejött törvénytelen szerződésekkel összefüggésben megtett intézkedésekről. Polt Péter válaszát akkor a parlament nem fogadta el. Ezért három héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság ismét tárgyalta az ügyet, itt a kormányoldal ismét leszavazta Poltot. A bizottság jelentésében ugyanezt javasolta az Országgyűlésnek is.

A hétfői szavazás előtt Keller László ismét azt állította, hogy a legfőbb ügyésznek fel kellett volna lépnie a törvénytelenség ellen, de ezt nem tette meg. A politikus utalt arra, hogy véleménye szerint ha nincs kormányváltás, akkor még négy éven át áramolhatott volna ki a Miniszterelnöki Hivatalból a pénz a Happy Endhez.

Háttér
Keller interpellációja szerint az ügyészség lassan és nem kellő alapossággal járt el, amikor az Országimázs Központ és a Happy End Kft. közötti szerződéseket vizsgálta. Keller még 2001 szeptemberében fordult a Legfőbb Ügyészséghez észrevételeivel, az ügyészség viszont csak 2002 májusában, a választások után állapította meg, hogy törvénysértők voltak a szerződések, mert nem írtak ki közbeszerzési eljárást az eseti megbízásokra, csak a keretszerződésekre. Keller kifogásolta, hogy a Legfőbb Ügyészség nem indított semmisségi pert a Happy End szerződései ellen, és Polt Péter nem élt a figyelmeztetés és a felszólítás lehetőségével sem, amikor kifizették a megbízási díjakat.

A fideszes Répássy Róbert azt állította, hogy egyetlen elmarasztaló megállapítás sem megalapozott Polt Péterrel szemben. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a legfőbb ügyész nem vonható felelősségre a parlamentben döntései miatt, mert nem az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, hanem az alkotmánynak. A jelentést az alkotmányügyi bizottság mélypontjának tartja, amely alkalmas az ügyészség és az igazságszolgáltatás tekintélyének csorbítására. Az ellenzék ezért nem tehető felelőssé - mondta Répássy.

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy korábban több neves jogásszal együtt Bárándy Péter jelenlegi igazságügy-miniszter nyilvánosan tiltakozott az akkori legfőbb ügyész interpellálása ellen, mert azt a politika beavatkozásának tekintették. Répássy szerint most sokkal messzebbre ment el a parlament ezen a téren, és mégsem tiltakozik a miniszter.

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a vitában azt mondta, hogy Polt Péter szándékosan nem talált megfelelő törvényi lehetőséget a cselekvésre. Eörsi szerint Polt jogi felkészültségét arra használta fel, hogy ne kelljen semmit csinálni az ügyben, és nem azt tartotta szem előtt, hogy megállítsa a pénz kiáramlását. A képviselő szerint nem tudni, hogy mennyi pénz tűnt el, 70, 100 vagy akár 1000 milliárd forint.

Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint nincs szó politikai boszorkányüldözésről, de nincs mentség arra, hogy az ügyészség sokáig hallgatott az ügyben és nem is csinált semmit. Vastagh szerint ez időhúzás volt, aminek az volt a célja, hogy ne legyen eredménye a vizsgálatnak. Az MSZP nem tudja elfogadni az ügyészség tehetetlenségét.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés szégyenének tartja az ügyet. Szerinte nincs olyan jogi érv, amelyet szembeállítottak volna Polt Péter érvelésével. Az eljárást koncepciósnak tartja, amelynek célja a legfőbb ügyész lemondásának kikényszerítése. Ennek pedig az az oka a fideszes politikus szerint, hogy Polt nem asszisztál az MSZP ügyeihez. Így nem emelt vádat több, az MSZP által törvénysértőnek, a Fidesz által viszont kreáltnak ítélt ügyben, mint a hosszú bájtok éjszakája, az ISM vélt törvénysértései vagy a Bánk bán film szerződése. Sőt, Áder szerint az zavarja a kormányoldalt, hogy az ügyészség elrendelte a nyomozást az MSZP-hez kötődő Nádor Rt. vezetői ellen, vagy nem engedte megszüntetni a nyomozást a Magyar Úttörőszövetség vezetője ellen, aki a gyanú szerint töredék áron adta el a csillebérci vadászházat.

A Fidesz és az MDF jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban. A kormányoldalon viszont nem voltak elegen, így a Ház három alkalommal is határozatképtelen volt. A szavazást este meg kellett ismételni. A 193 elmarasztaló szavazat mellett egy tartózkodás is volt. Fodor Gábor (SZDSZ) az [origo] kérdésére elmondta, hogy nem értett egyet az eljárás jogi részével, ezért már az alkotmányügyi bizottságban sem vett részt a döntésben. Kifogásolta, hogy nem adták meg a Polt Péter által kért egy hetet a kérdések megválaszolására, valamint a kormánypártiak szövegezték meg és fogadták el a szövegben az ellenzék véleményét is.

György Bence

KAPCSOLÓDÓ CIKK