Az ígértnek csak a negyedét költik közvetlenül környezetvédelemre

Miközben a kormány azt ígérte, hogy 4200 milliárd forintot költenek a következő hat évben környezetvédelemre, kiderült, a közvetlen ráfordítás valójában csak 900 milliárd. A fennmaradó összeget a közvetett beruházások - például útépítések, melyeknek lehet környezetjavító hatása is - és működési költségek jelentik. Ezeknek azonban nem lesz közvetlen hatása a környezetre. Ráadásul a környezetvédelmi tárcánál összeállított szakmai anyagban még az állt, hogy 5900 milliárd forintot kellene a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósítására fordítani.

Az [origo] információi szerint a kormány által ígért 4200 milliárdnál jóval kevesebbet, mindössze 900 milliárd forintot költenek közvetlenül környezetvédelemre a következő hat évben. A kormány legutóbbi ülésén döntött arról, hogy 4200 milliárd forintot kell fordítani a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) végrehajtására. Ez az összeg az összes környezetvédelmi ráfordítást magában foglalja. A tervek szerint a költségek felét állami, 12-14 százalékát EU-s, fennmaradó részét pedig gazdálkodói és önkormányzati forrásokból biztosítanák. A tényleges fejlesztések azonban ennek az összegnek negyedét sem éri majd el.

A 4200 milliárdos összeg felét ugyanis gazdálkodási, önkormányzati és lakossági ráfordítások teszik ki, melyek csak áttételesen érintik a környezetvédelmet. A Pénzügyminisztérium egyik névtelenséget kérő munkatársa az [origo]-nak elmondta: ide elsősorban olyan fejlesztések tartoznak, amelyeket mindenképpen, az NKP nélkül is végre kell hajtani. Ilyenek például az uniós csatlakozás után kötelezővé váló vállalkozás- és intézményfejlesztések, vagy a csatornaépítések. Ennek a pénznek az elköltését azonban nem tudja ellenőrizni a kormány.

A fennmaradó 2100 milliárd forintból 800 milliárdot a közvetett környezetvédelmi beruházások jelentenek. Ide olyan beruházások tartoznak, mint a vasútfejlesztés vagy az útépítés, melyeknek jelentős környezetjavító hatása lehet. A PM munkatársa szerint ilyen beruházásoknál elfogadott számolási mód, hogy az építés költségeinek 70 százalékát infrastrukturális fejlesztésnek számolják el, mert az építés gyorsítja a forgalmat, 30 százalékát viszont környezetvédelmi ráfordításnak számolják el, mert a beruházás a környező települések tehermentesítését szolgálja. A közvetett fejlesztések hatását korántsem lehet majd konkrétan lemérni - mondta a PM munkatársa.

Szintén jelentős összeget (400 milliárd forintot) a működési kiadásokra, például a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények működtetésére fordítanak. Kérdésünkre, hogyan ellenőrzik, hogy a közvetett környezetvédelmi beruházásokra fordított pénzt (a program 4200 milliárdos keretének jelentős részét, 3300 milliárdot) ténylegesen is környezetvédelmi célokra költik-e, a környezetvédelmi tárcánál azt mondták: a program finanszírozásáról kormányzati határozat készül majd.

A fennmaradó összeg - 900 milliárd forint - lesz az, amelyet a kormány a következő hat évben ténylegesen is a környezetvédelemre fordít. Ezt folyamatosan növekvő ütemben költik el: 2003-ban 105, míg 2008-ban már 221 milliárdot.

Az [origo] információi szerint az NKP előkészítésében részt vevő szakmai szervezetek ennél jóval nagyobb összeget tartottak volna elfogadhatónak a program megvalósítására. Az eredeti terv szerint ugyanis több mint 5900 milliárd forintot költöttek volna az NKP-re, amiből 1255 milliárd lett volna a tényleges ráfordítás. A Pénzügyminisztériummal folytatott egyeztetések után azonban ennek alig kétharmada maradt meg.

A környezetvédelmi minisztérium szerint a megmaradt összeg is elég lesz a tervek végrehajtására. A tárcánál elmondták: a programban megfogalmazott célok 85 százaléka uniós előírás. Ezek megvalósításához lehet uniós támogatásokat igényelni. A minisztérium egyik illetékese szerint a többi fejlesztés pedig megvalósítható a fennmaradó 900 milliárdból.

A PM-ben ugyanakkor azt mondták: az NKP költségvetési részére sem állami, sem pénzügyminisztériumi garancia nincs egyelőre. A minisztérium [origo]-nak nyilatkozó munkatársa szerint az NKP költségvetése csak előrejelzés, nem konkrét terv. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy ebből az összegből a következő évek költségvetési tervei mennyit tartalmaznak majd ténylegesen - fogalmazott.

Sáling Gergő

KAPCSOLÓDÓ CIKK