Az idegenellenesség miatt is több a beteg roma

A romák körében bizonyos betegségek jóval magasabb arányban fordulnak elő, és átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint a lakosság többi része. Egy felmérés szerint ennek oka lehet a szegénység, de az egészségügyi intézményekben tapasztalt hátrányos megkülönböztetés is. Egy felmérés szerint a SOTE végzős orvostanhallgatóinak fele cigányellenes.

Egy 2002. végén befejeződött felmérés szerint a teljes 19-34 éves korú roma népesség 41 százaléka szenved valamilyen betegségben. A többségi társadalomhoz képest kiugró a tbc-sek, a szívbetegek, a daganatos betegek és vérszegények aránya. A romák átlagosan tíz évvel rövidebb ideig élnek, mint a lakosság többi része. A romák rossz egészségi állapota elsősorban a szegénységgel van összefüggésben, emellett azonban a hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció is az okok között szerepel - mondta csütörtökön Hegyesiné Orsós Éva helyettes államtitkár. Ezt a SOTE negyedik és ötödik évfolyamos orvostanhallgatói körében végzett felmérés eredménye is alátámasztja. A felmérés szerint a hallgatók 50 százaléka cigányellenes, és csak 30 százalékuk mentes teljesen az előítéletektől.

A Szabolcs megyei Ópályi településen pedig nemrégiben bejelentették az orvosok, hogy nem vállalják a sürgősségi ellátást néhány romák által lakott körzetben. Az ÁNTSZ azonnali vizsgálatot rendelt el, és kiderült: az orvosok azért nem vállalják a kiszállást, mert az érintett körzetben nincs villany, nincs ivóvíz. A helyiek pedig azért kényszerültek gyakran sürgősségi ellátást kérni, mert a közelben csak napi két órán keresztül volt rendelés. A vizsgálatot követően megnövelték a helyi rendelési időt, és kijelöltek egy rendelőt, ahol a sürgősségi eseteket ellátják. A szabolcsi esetet követően az ÁNTSZ felállított egy listát a romák lakta településekről, és vizsgálatot kezdett az egészségügyi ellátás lehetőségeiről. A felmérés eredményét még ebben a hónapban ígérik.

A romák helyzetét vizsgáló 2002-es kutatásból kiderült az is, hogy a roma háztartások 40-50 százaléka nem rendelkezik saját vízforrással, tehát az utcákban elhelyezett közkutakhoz jár vízért. Vezetékes telefon a háztartások közel kilencven százalékában nincs, mobiltelefonja a roma családok 30-40 százalékának van.

Az egészségügyi tárca szintén vizsgálatot indít ősszel az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférésről. Nyár végén megkezdi működését a Betegjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, mely kiemelten foglalkozik majd a romák problémáival az egészségügyben. Emellett intézkedési csomagot dolgoznak ki a roma származású egészségügyi és szociális dolgozók számának növelésére, ugyanis az egészségügyben egyelőre nagyon kevés a roma származású alkalmazottak száma. A minisztérium kezdeményezésére felállítanak egy tanácsadó testületet is, amelybe a romákkal foglalkozó civil szervezetek is delegálhatnak képviselőket.