Fidesz: Nem az országot, a kormányt bíráltuk Lisszabonban

A Fidesz szerint a Kereszténydemokrata Internacionálé határozata nem Magyarországot, hanem az MSZP és az SZDSZ hatalomgyakorlását bírálja. Áder János frakcióvezető közölte: a legfőbb ügyész és az MNB elnöke elleni támadások is azt jelzik, nem alaptalan a Lisszabonban hozott határozat.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken sajtótájékoztatón ismertette a párt álláspontját a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) határozata miatt kirobbant ügyről. A frakcióvezető szerint szocialista körökben láthatóan komoly idegességet váltott ki a határozat, erre utal az is, hogy több vezető MSZP-s politikus is megszólalt az ügyben. Áder közölte: a határozat a szocialisták állításával ellentétben nem Magyarországot, hanem a jelenlegi koalíció hatalomgyakorlását ítélte el.

Az ellenzéki politikus példákat hozott a CDI határozatának alátámasztására. Áder szerint a kormány kísérletet tesz több független intézményi vezető elmozdítására. Ennek kapcsán többek között a legfőbb ügyész és a Magyar Nemzeti Bank elnöke elleni kormányzati támadásokat említette. A frakcióvezető közölte azt is, ma Magyarországon törvénytelen eszközökkel folynak büntetőeljárások, ráadásul a kormány tisztogatásokat hajt végre a közitsztviselői karban is.

A frakcióvezető úgy véli, a CDI megállapításaiból a kormányoldal azért próbált botrányt csinálni, hogy így terelje el a figyelmet a közelmúltban elfogadott megszorító intézkedésekről és az oktatási tárca vitatott ügyeiről. Áder szerint ezt támasztja alá az is, hogy a koalíciós pártok csak egy héttel a határozat elfogadása után kezdtek el foglalkozni a dokumentummal.

A politikus emlékeztetett arra is, az MSZP elnökének állításával ellentétben nem először fordul elő, hogy egy magyar politikus külföldön bírálja hazáját. Áder elmondása szerint Magyar Bálint SZDSZ-es politikus 2000 októberében egy ottawai konferencián arról beszélt, hogy a magyarországi korrupció hasonló méreteket kezd ölteni, mint a Kádár-rendszerben.

A kormányoldal és az ellenzék közötti éles vita akkor robbant ki, amikor a Kereszténydemokrata Internacionálé végrehajtó bizottsága június 4-i lisszaboni ülésén a Fidesz javaslatára elfogadott egy magyarországi jelenségeket bíráló határozatot. Az ülésen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is részt vett. A határozat többek között azt állapítja meg, hogy a szocialista-liberális kormány hatalomra kerülése óta pártpolitikai befolyás éri a rendőrséget, a politikai viták beszűrődnek a bíróságokra, az ellenzéki gondolkodókat megfélemlítik, és eltávolítják az állami szférából.

Mandur László szerint semmilyen nemzetközi tapasztalat nem támasztja alá a Kereszténydemokrata Internacionálé lisszaboni határozatában foglaltakat. Az Országgyűlés MSZP-s alelnöke - közlése szerint - nem találkozott olyan politikussal, aki megkérdőjelezte volna a magyarországi demokratikus folyamatokat.

 

Az MSZP-s politikus a parlament által elfogadott ombudsmani jelentésekre utalva pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: azokban nem szerepeltek olyan megállapítások, mint a Fidesz által előterjesztett nyilatkozatban, a parlamenti vitában egyetlen párt sem vitatta az emberi jogok magyarországi helyzetét.

Mandur László úgy fogalmazott: a nyilatkozatért azok a felelősek, akik kierőltették, hogy ilyen állásfoglalás szülessen. Hozzátette, érthetetlen, miért volt fontos a Fidesz számára "a hamis tényeken alapuló állásfoglalás elfogadása".

Az országgyűlési alelnök szerint érthetetlen az is, hogy a Fidesz, illetve Orbán Viktor pártelnök miért nem szólalt fel a parlamentben az ügyben, amikor erre minden képviselőnek lehetősége van.

 

"Nem teheti meg egyetlen felelős párt sem, hogy a saját hátrányos helyzetét a nemzetnek egyfajta rosszhírbe hozásával próbálja kompenzálni" - közölte a politikus. Magyarázatként hozzátette: a kormány magas támogatottsága kiválthat reakciókat az ellenzékben, de valós kérdésekkel és valós válaszokkal kellene foglalkozni, nem pedig nemzetközi szervezeteket megtévesztve pártpolitikai érdekeket érvényesíteni.

 

Mandur szerint úgy kellene politizálni, hogy "ne romboljuk az ország nemzetközi tekintélyét". Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Fidesz és Orbán Viktor is ennek szellemében munkálkodik majd.

Az Országgyűlés alelnöke elmondta azt is: reméli, hogy a Kereszténydemokrata Internacionálé elfogadja a kormány felajánlását és képviselői útján tájékozódik az emberi jogok helyzetéről Magyarországon.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke pénteken kiadott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Európai Néppárt, amely a legnagyobb frakcióval van jelen az Európai Parlamentben, már tavaly ősszel hasonló tartalmú nyilatkozatban bírálta a magyar kormányzatot, mint a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) végrehajtó bizottsága a napokban.

Martens Brüsszelben kiadott nyilatkozatában közölte, hogy ismeri a CDI végrehajtó bizottsága június 4-i ülésén kiadott nyilatkozatot, amely a szabadságjogok magyarországi állapotával foglalkozott.

 

"Az Európai Néppárt osztja az említett határozatban foglalt aggodalmakat, és felhívja a figyelmet saját 15. kongresszusán Estorilban 2002. október 18-án elfogadott határozatra, amelyben az EPP aggodalmát fejezte ki a magyarországi média függetlenségét illetően, elítélte a fennálló helyzetet, és felhívta a magyar kormányt, hogy tegyen erőfeszítéseket a független és kiegyensúlyozott média helyreállítására. Az Európai Néppárt úgy ítéli meg, hogy estorili határozata azóta sem vesztette el érvényét."

 

Az EPP elnöke közölte, hogy a nemzetközi szervezetek nagy figyelemmel kísérik a polgári és alapvető politikai jogok megsértéseit. "Az emberi és alapvető politikai jogok helyzetére vonatkozó információk széles körben hozzáférhetők, beleértve az internetet, és a nemzetközi szervezetek e tárgyban tett lépései nem igénylik szükségképpen az érdekelt politikai erők bekapcsolását. Az Európai Néppárt nagyon is tisztában volt azzal a nyilatkozattal, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 17. kongresszusán fogadtak el 2003. május 17-én," - fejeződik be az EPP elnökének nyilatkozata.

KAPCSOLÓDÓ CIKK