Romák és gyámügyesek összetűzése Kőbányán

Vágólapra másolva!
Egész nap házon kívül tartják gyermekeiket a kőbányai Szállás utcában élő romák, akik attól tartanak, hogy az önkormányzat munkatársai állami gondozásba veszik őket. Eddig két gyermeket vittek el a kedd hajnalban rendőrökkel érkező gyámügyi szakemberek. Ha a családok nem költöznek el, néhány napon belül újabb gyermekek kerülnek állami gondozásba. Az egykor ipari telepként működő udvarban víz még van, villany már nincs.
Vágólapra másolva!

Egy korábban vegyi anyagok raktáraként működő ipari területen él tíz roma család a főváros X. kerületében, Kőbányán. A lerobbant épületekben, orrfacsaró bűzben és rengeteg légy között tengődő mintegy ötven roma között húsz gyermek van. Bár már nyári szünet van, szerda délelőtt egyikük sincs otthon. A szülők egy játszótérre vitték őket, és estig nem is hozzák őket haza, attól tartanak ugyanis, hogy az önkormányzat népjóléti irodájának munkatársai ismét megjelennek, hogy állami gondozásba vegyék a gyermekeket.

A felnőttek azt követően döntöttek úgy, hogy gyermekeiket távol tartják a Szállás utcai teleptől, hogy kedd hajnalban az önkormányzat munkatársai elvittek két gyermeket. Az egyik roma asszony, akit az újságírók, tévéstábok megjelenéséhez már-már hozzászokó társai szóvivőnek jelöltek ki, azt mondja: hajnalban, négy óra körül érkeztek meg a népjóléti iroda dolgozói rendőrök kíséretében. Ekkor még mindenki aludt, többen arra ébredtek, hogy - állításuk szerint - a rendőrök rájuk törték az ajtót.

A népjóléti iroda vezetője egy ötéves gyermeket vitt el, a romák szerint úgy, hogy kitépte őt anyja karjai közül. A másik, másfél éves gyermeket az irodavezető egyik munkatársa vitte ki a ház elé várakozó autóba. A romák elmondása szerint a kutyákkal érkező rendőrök durván viselkedtek velük, amikor például az egyik férfi nadrágzsebén elromlott a cipzár, és így nem tudta elővenni iratait, az egyik rendőr egyszerűen felvágta a ruháját.

Forrás: [origo]
Elviszik a gyerekeket

Azt is mondják, hogy az önkormányzat munkatársai több gyermeket is el akartak vinni, a feldühödött szülők azonban nem engedték ezt, mire a hivatali dolgozók a rendőrökkel együtt elmentek. Előtte azonban mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, amely szerint 24 órán belül elhagyják a telepet, és rendezett lakóhelyet keresnek maguknak, különben a többi gyermeket is állami gondozásba veszik.

Miközben a szóvivőnek kijelölt nő és a többi lakó meséli a történteket, megjelenik a kapuban az egyik kisgyerek. A szülők azonnal ráförmednek, és visszazavarják a játszótérre. A gyerek láthatóan nem túl nagy örömmel, de engedelmeskedik, és visszafordul. Nem sokkal később érkezik egy nő, aki közli a többiekkel, hogy éppen az önkormányzatnál járt, ahol azt mondták neki, még a mai napon újabb ellenőrzést tart a népjóléti iroda.

Egyik szülő elindul a játszótérre, hogy még távolabb vigyék a gyerekeket, egy másik pedig telefonálni kezd. A Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársát hívja, hogy elmondja neki az újabb információkat, és segítséget kérjen. Az ellenőrzés híre vaklármának bizonyul, a népjóléti iroda munkatársai ugyanis hosszabb idő eltelte után sem érkeznek meg, és ugyan az utcában közben leparkol egy rendőrautó, de a rendőrök végül egy másik ház udvarába mennek be.

A szorult helyzetbe került romák öt hónapja laknak a Szállás utcában. Zömében BAZ megyéből érkeztek, rokonok, családtagok, így hosszabb ideje ismerik egymást. Annak, hogy a fővárosba jöttek, több oka is volt. Állításuk szerint ott sem volt rendes lakóhelyük, ráadásul azon a környéken még annyi munkalehetőség sincs számukra, mint Budapesten.

Akad közöttük, aki szó szerint úgy menekült el korábbi lakóhelyéről. Uzsorakölcsönt vett fel, de aztán sem a kamatot, sem a felvett összeget nem tudta visszafizetni. Az egyik férfi azt mondja: mindössze tízezer forintot kért kölcsön egy uzsorástól, ma azonban már több százezer forintot kellene visszafizetnie a kamatok miatt. Egy nő pedig egyenesen azt állítja, már csak azért sem mehetnek vissza korábbi lakóhelyükre, mert tartozásaik miatt megölnék őket.

Az üresen álló Szállás utcai telepre egy ismerősük hívta fel a lakóhelyet kereső romák figyelmét öt hónappal ezelőtt. Villany volt, így - hősugárzóval és rezsóval - tudtak fűteni és főzni is, egészen mostanáig, három nappal ezelőtt ugyanis kikapcsolták az áramot. A vízzel csak az első egy hónapban voltak gondok, az egyik lakó vízvezeték-szerelőként dolgozó rokona azonban segített, és így az utóbbi hónapokban már nem kellett hajléktalanfürdőbe járniuk, hogy tisztálkodhassanak.

A lakók már csak azért sem értik, hogy az önkormányzat miért vegzálja őket, mert a telep kínai tulajdonosa állítólag megengedte nekik, hogy ott lakjanak. A férfi csak egyetlen alkalommal kereste meg őket az elmúlt öt hónap során, és akkor azt mondta nekik, amíg ő nem szól, addig maradhatnak.

Forrás: [origo]
Lakás a Szállás utcában

A legtöbben abban bíznak, hogy támogatatást kapnak, és így albérletbe költözhetnek. Azt mondják, itt a fővárosban akad munka, a férfiak a Moszkva téren mindig találnak valami - főleg építkezési segédmunkát jelentő - munkalehetőséget. A többség tehát kivár, két család azonban már elköltözött a kedd hajnali eset óta. A gyermekeik elvételétől tartó szülők visszamentek vidékre.

A népjóléti iroda vezetőjének szavaiból az derül ki, hamarosan megismétlődhetnek a keddi események. Pintér Jánosné azt mondja: ha a családok egy-két napon belül nem mennek el a telepről és nem költöznek rendes lakhelyre, akkor újra megjelennek a helyszínen, és a többi gyermeket is állami gondozásba veszik. Az irodavezető azt mondja: kedd hajnalban sem csak azt a két gyermeket akarták elvinni, a másik érintett család azonban azt közölte velük, hogy a nagyszülők Kőbányán laknak rendezett körülmények között, és ott fogják elhelyezni a gyerekeket.

Pintér Jánosné elmondása szerint a kedd hajnali intézkedéshez külön kérték a rendőrök segítségét, hogy a hatóság megvédje őket az esetleges inzultusoktól. A hajnali időpontra pedig azért volt szükség, hogy biztosan otthon találják a gyermekeket. Az irodavezető szerint egyébként a rendőrök egyáltalán nem viselkedtek durván a romákkal, sőt nem tettek semmit azon kívül, hogy álltak az udvaron és igazoltatták a lakókat.

A gyermekek állami gondozásba vételére azért van szükség, mert a telepen veszélyes körülmények uralkodnak - mondja Pintér Jánosné. Az udvarban vegyi anyagok ugyan már nincsenek, de egykor ilyen anyagokat tartalmazó hordók és fiolák igen. Az irodavezető ezért úgy gondolja, az emberi lakhatásra teljesen alkalmatlan, lerobbant egykori ipari területen nem maradhatnak tovább a gyermekek.

Pethő András

Fotó: Barakonyi Szabolcs