Ok nélkül minősítenek fogyatékosnak sok diákot

Magyarországon kétszer annyi fogyatékos van az iskolakezdők között, mint az EU országaiban, arányuk ráadásul folyamatosan nő - állapította meg az Oktatási Minisztérium felmérése. Sok iskola nem tesz semmit a kedvezezőtlen minősítések ellen, ugyanis az enyhén fogyatékos gyerekek után több mint kétszer akkora támogatás jár, mint nem fogyatékos társaik után. A fogyatékosnak minősített gyerekek nagy része ráadásul roma származású, egyes megyékben a fogyatékos osztályba küldött iskolakezdők 90 százaléka roma.

Magyarországon közel kétszer annyi (5,3 százalék) a fogyatékos iskolakezdő gyerekek aránya, mint az Európai Unió államaiban (2,5-3 százalék). Az ok, hogy itthon sok nem fogyatékos iskolakezdő gyereket indokolatlanul minősítenek enyhén fogyatékosnak az iskolaérettséget vizsgáló szakbizottságok - derült ki az Oktatási Minisztérium (OM) vizsgálatából.

A fogyatékos iskolakezdők aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett. Míg 1992-ben 35 ezer első osztályos volt fogyatékos, addig mára ez a szám megközelítette az 50 ezret. Az OM szerint a fogyatékos gyermekek aránya gazdasági és kulturális okok miatt növekszik folyamatosan. Az iskolák több mint kétszer akkora normatív támogatást kapnak a fogyatékos, mint a nem fogyatékos gyerekek után (a fogyatékosok esetében ez 430, a nem fogyatékosok esetében pedig 190 ezer forint). Sok iskolának ezért az érdeke az, hogy magas legyen az enyhén fogyatékosok aránya.

Az iskolakezdő gyerekek besorolásáról 36 szakbizottság dönt az ország különböző területein. Az enyhén fogyatékossá minősítés határa jelenleg 70-es intelligenciahányados. Ennek ellenére a legtöbb szakbizottság már 86-os IQ-val is fogyatékos osztályba küld sok gyereket. A minisztérium szerint ráadásul sok településen nem adottak a fogyatékos és nem fogyatékos gyerekek közös oktatásának feltételei, ezért a szakértői bizottságok gyakran küldik a gyengébb képességű gyerekeket kisegítő osztályba, bár ez sok esetben nem indokolt.

A fogyatékosnak minősített gyerekek többsége roma származású. Egy 1975-ben készített felmérés szerint még csak minden negyedik kisegítő osztályba járó gyerek volt roma. Az 1970-es évek óta ez az arány folyamatosan nő: 1992-ben már a 42, jelenleg pedig BAZ megyében például már a fogyatékos gyerekek 90 százaléka roma.

A roma gyerekek kiugróan magas arányának az oktatási tárca szerint kulturális okai vannak. Az iskolaérettséget vizsgáló tesztek ugyanis nagyrészt a többségi társadalom kulturális elvárásainak felelnek meg. A tárca szerint ezért a roma gyerekek iskolaérettségének vizsgálatára nem alkalmasak. További problémát jelent az is, hogy az érettséget vizsgáló szakbizottságok döntéseit gyakran befolyásolják a romákkal kapcsolatos előítéletek.

A fogyatékos iskolakezdők indokolatlanul nagy számának és a roma gyerekek túl magas arányának visszaszorítására programot indít az egészségügyi, az esélyegyenlőségi, az ifjúsági és az oktatási minisztérium. Felülvizsgálják majd a fogyatékossá minősítés szabályait, a fogyatékos gyerekek után járó normatíva felhasználását.

Magyar Bálint oktatási miniszter a program indításáról szóló pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a fogyatékosnak minősített gyerekeket nem lehet felzárkóztatni, rossz helyzetüket csak még jobban lerontja a hibás osztályválasztás. A miniszter szerint a fogyatékos gyerekek után járó normatíva mértéke érdekeltté teszi az iskolákat abban, hogy ne változtassanak a mostani gyakorlaton. A gyerekek fogyatékossá minősítése ellen ráadásul a legtöbb esetben a családok sem tudnak semmit sem tenni, mivel nem tudják, hol tiltakozhatnának a gyakran indokolatlan döntés ellen.

A ok nélküli fogyatékossá minősítések visszaszorításáért a minisztérium a jövőben vizsgálni fogja, hogy a fogyatékos osztályokban érvényesül-e a gyerekek felzárkózáshoz való joga - mondta Magyar. A tárca ezenkívül kezdeményezi a 2002-03-as tanévben fogyatékosnak minősített iskolakezdő gyerekek besorolásának felülvizsgálatát is. A tervek szerint ellenőrzik azt is, hogy az enyhén fogyatékos osztályokat működtető iskolák a céloknak megfelelően használják-e fel a gyógypedagógiai normatívát. Ezenkívül megerősítik a iskolaérettséget vizsgáló szakértői bizottságokat is, ahonnan gyakran hiányoznak a szakemberek.

Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter a sajtótájékoztatón kijelentette: az ok nélkül fogyatékosnak minősített gyerekek az iskola befejezése után is hátrányokat szenvednek. Kedvezőtlenebb lesz munkaerő-piaci besorolásuk, nem jutnak el a felsőoktatásba és rossz szociális körülmények még hátrányosabban érintik őket. Lévai szerint a romák túl nagy aránya miatt meg kell vizsgálni, hogy mennyire kultúrafüggőek az iskolaérettséget vizsgáló tesztek. A miniszter szerint a roma gyerekekkel szembeni  előítéletek miatt roma szakembereket is be kell vonni a szakértői vizsgálatba.

KAPCSOLÓDÓ CIKK