Falus András professzor az alábbiakban válaszol az élő műsorban el nem hangzott kérdésekre.

Vannak olyan férfiak, akik nőies, feminin tulajdonságokkal rendelkeznek. Elképzelhető, hogy XY kromoszómával rendelkeznek? (Dorogi Róbert)

A férfiak mindig rendelkeznek X és Y kromoszómával, előfordulhatnak azonban olyan férfiak, akiknek az Y mellett több X kromoszómájuk is van.

Hogyan gyártják a DNS-chipeket? Mennyire azonos két chip? (Schay Zoltán)

Több előállítási technika is létezik, a legelterjedtebb az, amikor robotok alkalmazásával több száz tűhegyet tartalmazó "tűfej-nyomtatót" használnak, s ezen át juttatják igen kis térfogatban az ismert bázissorrendű DNS-mintát alap(chip) felszínére. Korábban egy magyar származású kaliforniai kutató, Steven Fodor "fotolitográfiás" módszerét alkalmazták elsősorban.

Mi pontosan az őssejt definíciója? Van-e különbség őssejt és őssejt között? (Mattesz Krisztina)

Az őssejtek (helyesebben törzssejtek) omnipotens, illetve multipotens sejtek. Genetikai programjuk és külső faktorok hatására differenciálódnak valamilyen szöveti irányban. Az embrionális és felnőtt őssejtek eltérőek élettartamuk, potenciális lehetőségeik és számuk szempontjából.

Ha a petesejt őssejt, és a gerincvelőben is vannak őssejtek, miért fontos a köldökzsinór-vérben lévő őssejtek megőrzése? Nem lenne egyszerűbb édesanyánk petesejtjeit vagy a gerincvelő őssejtjeit megőrizni? Ezek befagyasztása is törvénybe ütköző Magyarországon? Köszönöm. (Mattesz Krisztina)

Őssejtek elvileg számos forrásból nyerhetők, pl. embrióból és felnőtt szövetekből. Utóbbiak közé tartozik többek között a máj, a bőr, a zsírszövet és a fogak gyökerének egyes sejtjei. Minden ilyen vizsgálat kutatási stádiumban van, nemcsak nálunk, hanem a világ minden részén.

Tisztelt Professzor úr! Az a kérdés gondolkodtat, hogy a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták egy része vizelettel kiürül a szervezetből. Az interneten megjelent cikkek szerint pedig a víztisztítási eljárások ezt nem tudják az ivóvízből kitisztítani. Van-e valamilyen hatással az emberi szervezetre ez így, ivóvízen keresztül elfogyasztva? Válaszát előre is köszönöm. (Balu22)

Feltételezésem szerint ezek az anyagok, valószínű lebomlásuk mellett, rendkívüli módon "kihígulnak" az ivóvízben.

A genetika tudományának mai állása szerint a génállomány vagy egyéb körülmények a meghatározóbbak a homoszexualitás kialakulásában? Ha a genetika, akkor ez jelenti-e azt, hogy a homoszexualitás betegség? (Géza)

Vannak a homoszexualitásra hajlamosító gének, ezek léte ma már egyértelműen bizonyított. A homoszexualitás bizonyos genetikai hátteréről már korábbról tudunk, az ikervizsgálatok eredményeiből. Vannak emellett nem öröklődő hatások (pl. környezet, családi hatások stb.), melyek jelentősen hatnak a homoszexualitás kifejeződésére. Ugyanazt lehet mondani, mint szinte minden más tulajdonság esetén: a genetikai háttér megléte fokozott hajlamot és nem végzetet jelent. A szexuális viselkedési formák eltérő jellegzetességeket jelentenek, a homoszexualitás nem tekinthető betegségnek.

A politikusi körök mint "finanszírozók" mennyire képesek felfogni a genomika "horderejét"? Hazánkban mennyire támogatják az ilyen témájú kutatásokat? (Ring Zoltán)

Bizakodó vagyok, az európai finanszírozási trend kiemelt prioritást biztosít az orvosi genomikának; ezt a  mi politikusaink is tudják, és ez remélhetően érvényesül döntéseikben is. A genomikai kutatás (egészségünkkel, utódainkkal, élelmiszerrel kapcsolatos) elemei a társadalom egészségi állapotának újfajta felmérését, a betegségek megelőzését, illetve személyre szabottabb kezelését biztosítja, s a politika alapvetően érdekelt a társadalom életminőségének javításában.

Több olyan orvost ismerek, akik kételkednek az AIDS, illetve a HIV-vírus létezésében. Talán a legismertebb közöttük Duisberg amerikai immunológus. Hallott-e róluk és mi a véleménye az elméletükről? Mi a tudomány bizonyítéka a HIV-vírus létezése mellett? (Szabó Ágnes)

Korábban volt egy elmélet, miszerint nem a HIV okozza az immunhiányt (AIDS), hanem fordítva, az immunhiány eredményezi a később bekövetkező víusfertőzést. Ismereteim szerint ma már egyértelműen igazolt a HIV oki szerepe a szerzett immunhiány betegségben.

Egyszer talán eljut a tudomány arra a szintre, hogy betegségmegelőzés és gyógyítás tekintetében "belenyúl" génjeinkbe. Nem lesz-e az emberiség génkészlete túlságosan homogén, nem leszünk-e kevésbé ellenállóak? (MK)

Nem hiszem, hogy esetleges célzott jövőbeni módosítások ökológiai értelemben komoly veszélyt jelentenének. A genom olyan hatalmas variációs repertoárral rendelkezik, amihez képest az ilyen jellegű változtatások nem fokozzák számottevően a "homogenitást". Ettől függetlenül mindféle hasonló, szilárd tudományos eredményeken alapuló beavatkozás alkalmazását nemzetközileg kontrollálható eljárás kell hogy  szabályozza.