Több mint egymillióan élnek a létminimum alatt

Több mint egymillió ember él havi 20 ezer forintnál kevesebb pénzből Magyarországon - derült ki az MTA és az ENSZ közös felméréséből. Ez az arány évek óta stagnál. A szegények és gazdagok közti különbségek viszont folyamatosan nőnek: a lakosság leggazdagabb 10 százaléka a magyar összjövedelem negyedét, míg a legszegényebbek csak 3 százalékát költik el. A szegények 80 százaléka nem tud ruhát venni családjának szükség esetén, 50 százalékuk pedig nem tudja megfelelően fűteni lakását.

A lakosság 10,3 százaléka szegény, ráadásul ez az arány évek óta nem javul - áll a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és az ENSZ által készített, a magyarországi szegénységről szóló közös tanulmányban. Ez azt jelenti, hogy több mint 1 millió ember kevesebb, mint havi 20 ezer forintból él. A létszükségletek kielégítésére a tanulmány szerzői szerint jelenleg legalább 22 ezer forintra van szükség.

Több mint 2 millió 900 ezer ember mondta azt magáról 2000-ben, hogy kevesebb, mint havi 25 ezer forintból él. Közel 700 ezer lakos keresete még a nyugdíjminimumot (havi kevesebb, mint 18 ezer forintot) sem éri el.

A szegények közel 70 százaléka 25 évesnél idősebb. A szegény lakosság társadalmi kirekesztettsége nagyarányú. A szegénységi küszöb alatt élők közel 50 százaléka érzi úgy, hogy nem egyenjogú tagja a társadalomnak - derül ki a felmérésből.

A szegénységben élők a legtöbb pénzt élelmiszerre és lakásfenntartásra költik, arányaiban jóval többet, mint a nem szegények. A szegény családok jövedelmük több mint felét költik táplálkozásra. Ez az országos átlag másfélszerese. Sokat - keresetük 20 százalékát - fordítják lakásfenntartásra is. Alig jut viszont pénzük művelődésre, szórakozásra, közlekedési kiadásokra (ezekre csak az országos átlag harmadát költik).

A tanulmány szerint a legnagyobb szegénységben élők 2000-ben a következő dolgokra panaszkodtak leginkább: közel 50 százalékuk azt mondta, hogy nem tudja elég melegen tartani a lakását, 80 százalékuk nem tudott szükség esetén ruhát venni családtagjainak, 90 százalékuk nem tudott elmenni egy évben legalább egy hétre nyaralni családjával, 80 százalékuk pedig nem tudta vendégül látni rokonait, barátait.

A szegény háztartások mindössze 8 és fél százalékában volt 2000-ben automata mosógép, csak 1 százalékukban volt számítógép és 62 százalékukban színes tévé (ami a 91 százalékos országos átlaghoz képest kevés).

Bár a szegénység stagnál az utóbbi években, a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka közti különbség egyre inkább nő. Míg a legszegényebbek a magyar összjövedelem alig 3 százalékával rendelkeznek, addig a leggazdagabbak több mint 26 százalékát költik el.

A tanulmányban szereplő adatok nagy része 2000-ből, illetve 2001-ből származik. Fóti Klára, a tanulmány szerkesztője és egyik szerzője az [origo]-nak elmondta: azért csak most álltak elő az anyaggal, mert a nemzetközi együttműködés miatt nagyon lassú volt az átfolyás. Mint mondta, ezzel indokolható, hogy a legtöbb adat 2000-ből való, bár ahol tudták, ott frissítették az információkat. Fóti szerint ugyanakkor a helyzet 2000 óta nem változott, mivel a gazdasági növekedés nem volt jelentős mértékű. Sőt, Fóti szerint a leggazdagabbak és legszegényebbek közti jövedelemkülöbségek még jobban nőttek.