Kedden lezárják a két évnél régebbi nyomozásokat

Keddtől lesz érvényes a módosított büntetőeljárási törvény. Magyarországon is lehet majd óvadékot letenni  az előzetes letartóztatás elkerüléséért, növekszik a bíróságok jogköre, és megszűnik a feljelentés-kiegészítés intézménye. A két évnél régebbi, vádemelés nélküli nyomozásokat lezárják. Az igazságügy-miniszter szerint fel kell gyorsulnia a nyomozásoknak, és egyértelműbb lesz a bíróságok és a rendőrség feladatainak szétválasztása.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint a büntetőeljárási törvény módosításának az lesz a legfontosabb következménye, hogy a bíróságok megerősödnek . "A rendőri eljárás feladata csupán a bizonyítékok gyors és szakszerű összegyűjtése lesz, azok egybevetésére és értékelésére a bíróságon kerül majd sor" - mondta Bárándy az MTI-nek. Vagyis több, eddig rendőri feladatot a bíróságok látnak majd el.

Munkába állnak az úgynevezett nyomozási bírók is, akik a nyomozás rendőri szakaszát felügyelik. Az ő feladatuk lesz ellenőrizni, hogy a nyomozó rendőrök tiszteletben tartják-e a gyanúsítottak, tanúk és áldozatok emberi jogait.

Fontos újdonság Magyarországon, hogy a törvény bevezeti az óvadék intézményét. Bizonyos helyzetekben a gyanúsítottak pénzért megválthatják előzetes letartóztatásukat. Az ellenzék szerint ez igazságtalan, mert anyagi helyzete alapján különbözteti meg a gyanúsítottakat. A miniszter szerint azonban eddig túlzott mértékben alkalmaztak Magyarországon kényszerintézkedéseket, így előzetes letartóztatásokat is, ezért más formákkal kell kiváltani az eddigi gyakorlatot.

A nyomozások felgyorsítása is a törvény egyik fontos célja. Megszűnik a feljelentés-kiegészítés intézménye. Mostanáig ha a rendőrség nem tudta eldönteni, hogy mit kezdjen egy feljelentéssel, akkor két hetes haladékot kaphatott feljelentés-kiegészítést elrendelve: ilyenkor újabb adatokat kérhettek, illetve tovább vizsgálhatták a beérkezett anyagokat. Júliustól azonban a rendőröknek három nap gondolkodási idejük lesz csupán, és dönteniük kell, hogy nyomoznak vagy nem egy feljelentés kapcsán.

Szintén felgyorsítaná a nyomozásokat egy másik új szabály: e szerint a nyomozásokat két év alatt be kell fejezni, vagy vádemeléssel, vagy a nyomozás leállításával. Azokban az ügyekben tehát, melyekben a rendőrség 2001 júliusa előtt kezdett nyomozni, és hétfőn nem emelnek vádat, a rendőrség már nem nyomozhat tovább.

Szintén korlátozza a törvény az előzetes letartóztatás határidejét. Eszerint maximum három évig lehet valakit előzetesben tartani.

Egy másik módosítás szerint az ügyvédek a nyomozás idején csak azoknak a tanúknak a kihallgatásán lehetnek jelen, akiknek meghallgatását ők indítványozták. A sértetteknek egy új intézménnyel bővülnek a jogai: amennyiben az ügyész megtagadja egy ügyben a vádemelést, akkor a sértett pótmagánvádlóként ügyvédje segítségével megpróbálhat még fellépni a bíróság előtt.

Az új törvény lehetővé teszi a sértettek, tanúk és vádlottak tévés kihallgatását is. Egy zárt láncú tévés hálózaton keresztül lehet majd ezt megtenni. Elsősorban gyermekkorú vagy védett személyek esetén javallott ezt a módszert használni, illetve olyan bűncselekményeknél esetében, amikor kifejezetten ártalmas lehet, ha az áldozat és a gyanúsított találkoznak. Egyelőre azonban ez még csak elvi lehetőség, mert eddig egyetlen ilyen rendszert sem építettek ki.

Fontos változást jelent, hogy keddtől működni kezd három ítélőtábla is az országban. A Budapesten, Pécsett és Szegeden alakuló új bíróságok a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között helyezkednek el. Ezentúl ide lehet fellebbezni a megyei bíróságokon hozott elsőfokú ítéletekkel szemben. Ezzel a kormány tehermentesíteni akarja a Legfelsőbb Bíróságot, ezzel is gyorsítva az igazságszolgáltatást. Másfél év múlva Debrecenben és Győrben is működni kezdenek táblabíróságok. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK