Vizsgálják a PSZÁF-elnök szerződéseit

Több százmilliós sikkasztás gyanúja miatt indított eljárást az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) a K&H Equitiesnél. A nyomozást azt követően rendelték el, hogy a Pannonplast-ügyet vizsgáló Nemzetbiztonsági Hivatal bűncselekményre utaló jeleket is talált a cégnél. Nyomozás indult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél kötött vitatott szerződések ügyében is. A büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen indult, ugyanakkor a gyanút valójában a felügyelet vezetője, Szász Károly által aláírt szerződések vetették fel.

Több százmillió forintos sikkasztás gyanúja miatt indított eljárást az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Kereskedelmi és Hitelbank Equities nevű brókercégnél. A rendőrök hétfőn folytattak belső vizsgálatot a társaságnál, majd a K&H Bank és egy magánszemély feljelentése alapján indították meg a nyomozást - közölte az ORFK honlapján.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a közelmúltban vizsgálatot folytatott a Pannonplast-részvények felvásárlásának körülményeivel kapcsolatban - áll Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkár közleményében. "Ennek során a K and H Bank Rt. brókercégénél, a K and H Equitiesnél olyan szabálytalanságokra, sőt később bűncselekményre utaló jeleket is találtak, amelyeknek nem volt közvetlen közük a Pannonplast-ügyhöz.

Ezekből az adatokból kiderült: a K and H Equities több olyan ügyfelével - magánszeméllyel, gazdálkodó szervezettel - akivel, illetve amellyel vagyonkezelési szerződést kötött, hamis bizonylatokon a valóságosnál magasabb - esetenként nagyságrendekkel magasabb - adatot közölt a jóváírt hozamról, illetve az ügyfél számláján nyilvántartott összegről. Ez a gyakorlat a bankcsoportnál mintegy öt éve folyt, és ezt nem tárta fel sem a bank belső biztonsági rendszere, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

Mintegy 60-70 ügyfél esetében lehetséges a károkozás, a kárösszeg több milliárdos is lehet. Az érintett ügyfelek vagyonát a brókercég egy befektetési tanácsadója, K. Attila kezelte, ő egyben a K and H Bank Rt. egyik üzletágának ügyvezető igazgatója volt.

E banki alkalmazott az ügyfélpénzek forgatásával elért hozamok egy részét valószínűsíthetően saját céljaira használta fel. Az NBH az eddig megállapítottak alapján különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt feljelentette K. Attilát az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán - áll a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének gazdálkodásával kapcsolatban több millió forint kárt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ennek teljesítésével az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát (SZBEI) bízta meg.

2003. július 1-től nyomozást kell elrendelni akkor is, ha a feljelentésről nem lehet megalapozottan dönteni. Korábban ezt a feljelentéskiegészítés keretében vizsgálták, most már az új büntetőeljárási törvény alapján a bűncselekmény "egyszerű" gyanúja is elegendő a nyomozás megindításához, azonban a gyanúsításhoz - a személyre szóló gyanúsításhoz - megalapozott gyanú szükséges. Nyomozás keretében tisztázható minden olyan feljelentésben szereplő tény, amely vizsgálatot igényel - nyilatkozta az [origo]-nak Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

A nyomozással kapcsolatban a szabadságát töltő Szász Károly nem nyilatkozik. A PSZÁF kommunikációs főosztályán az [origo] kérdésére azt mondták, hogy egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást a nyomozásról. A felügyelet továbbra is azt szeretné, ha nyilvánosságra hoznák a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentését. Ennek megállapításait ugyanis a PSZÁF cáfolja. Egyébként arra készülnek, hogy mindenben segítik a nyomozók munkáját, átadják azokat a dokumentumokat, amelyeket már a Kehi is megkapott. A sajtóosztály szerint a hivatal munkáját nem befolyásolja majd a rendőrök munkája, mint ahogy abban is bíznak, hogy Szász Károly elnök tevékenységét sem érinti a vizsgálat, a várható meghallgatástól eltekintve.

A nyomozás Keller László közpénzügyi államtitkár június elején az ügyészségen tett feljelentése nyomán indult, a rendőrségen kétszer kéthetes feljelentéskiegészítést rendeltek el. Az egy hónapos adatgyűjtés során számos szerződést bekértek a nyomozók, és néhány érintettet is meghallgattak.

Keller László mellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálta a PSZÁF működését, a jelentést a kormány is megtárgyalta. A jelentése szerint a PSZÁF 2002-ben végrehajtott szervezeti átalakítása olyan munkajogi intézkedéseket vont maga után, amelyek következtében 12 személy munkaviszonyát szüntették meg, de a Kehi szerint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának hiánya megkérdőjelezi az intézkedés jogosságát. A vizsgálat kifogásolta azt is, hogy a köztisztviselői létszám korlátozása miatt az üzemeltetési feladatok ellátását gazdasági társasági formában szervezték, a közbeszerzési eljárást elmulasztották, illetve vezető állású köztisztviselők megbízási szerződéssel láttak el bizonyos feladatokat, azonban a Kehi ennek jogszerűségét vitatta.

A vizsgálat elemezte a külföldi kiküldetéseket, utazásokat, és megállapította, ezeknél is elmulasztották 2001-ben a közbeszerzési eljárás lefolytatását, de "a hiányosságot a felügyelet tavaly kiküszöbölte".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK