Burjánzik a köztársaság Medgyessy nyilatkozataiban

Vágólapra másolva!
Az utóbbi hónapokban kiadott kormányfői közlemények szinte egyikéből sem hiányzik a köztársaság kifejezés. Akad olyan miniszterelnöki üzenet, amelyben minden mondatra jut egy "köztársaság". A legutóbbi közleményben pedig már eddig ismeretlen összefüggésben is megjelenik, amikor a "magyar kultúra köztársaságáról" esik szó. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint a politikai kommunikációban szükség van az ismételgetésre, és a jelenlegi kormány ennek még csak az elején tart.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt hónapok kormányfői nyilatkozataiban különösen sokszor szerepel a köztársaság kifejezés. A köztisztviselők napján kiadott tizennégy mondatos miniszterelnöki közleményben például éppen tizennégyszer fordul elő. Mivel vannak olyan mondatok, amelyekből kimaradt a kifejezés, így akad, amelyben többször is szerepel. (Pl: "A köztisztviselők a köztársaság működtetői és megjelenítői: a polgárok velük találkoznak, amikor a köztársasággal kerülnek kapcsolatba.").

Azt, hogy a miniszterelnök környezetében fontosnak tartják a szó használatát, az is jelzi, hogy amikor a társadalom valamely csoportjához szólnak, akkor minden esetben a köztársaság polgárainak címezik a nyilatkozatot (Pl.: Medgyessy Péter és Medgyessy Katalin üzenete - A köztársaság polgárainak gyereknap alkalmából). Legutóbb pedig mindeddig szokatlan szövegösszefüggésben is megjelent a kifejezés, amikor a kiváló író, Janikovszky Éva halála kapcsán kiadott közleményben a "magyar kultúra köztársaságáról" esik szó.

A köztársaság kifejezést először a február 11-i országértékelő beszédében használta központi fogalomként a miniszterelnök. Másnap adott televíziós interjújában Medgyessy így magyarázta a szó megjelenését: "...a köztársasági eszme egy módhatározó (...) a módhatározó azt mutatja, hogy hogyan akarjuk a politikát csinálni. (...) Nem kell csodálkozni azon, hogy egy liberális-szociáldemokrata kormány önmeghatározásában keresi az utat. Nincsenek kitaposott utak ezen a területen sem, különösen Közép-Európában nincsenek. Mi most valami újat próbálunk kialakítani." A kormányfő hozzátette, ezekhez az új próbálkozásokhoz keresik a megfelelő fogalmakat és gondolatvilágot.

Az [origo] által megkérdezett szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogalmak, kifejezések ismétlésére szükség van a politikában. Török Gábor politológus elmondása szerint ugyanis a politikai kommunikáció egyik alapszabálya, hogy ne sok dologról beszéljünk keveset, hanem egyvalamiről sokat. A szakértő szerint ezzel próbálkoznak most a kormányfő környezetében, amikor a gyakori ismételgetéssel a köztársaságot akarják központi fogalommá tenni.

A cél az, hogy ha az emberek meghallják a köztársaság kifejezést, akkor arról Medgyessy Péter kormányára asszociáljanak. Török úgy véli, maga a szó jól és sokféle összefüggésben felhasználható, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ne túl erőltetetten helyezzék el a beszédekben, nyilatkozatokban. Utóbbira lehet példa a már említett, "magyar kultúra köztársasága" kifejezés.

Török Gábor elmondta azt is, a politikai kommunikáció gyakorlóinak figyelembe kell venniük, hogy létezik egy alsó és egy felső ingerküszöb. Az alsó küszöb azt jelenti, hogy az emberekben csak akkor tudatosul a politikusok által használt kifejezés, ha azt elég sokszor ismételgetik. Létezik azonban egy felső küszöb is, amelynek átlépése visszaüthet. Ha túl sokszor szajkózzák ugyanazt a fogalmat, akkor az zavaró lehet a választóknak. A politológus szerint a Fidesz például közel járt ehhez a polgár kifejezés ismételgetésével.

A kommunikációs szakemberek feladata ezért az, hogy a két ingerküszöb közé lőjék be egy-egy fogalom használatát. Török Gábor úgy véli, a jelenlegi kormány egyelőre csupán az alsó ingerküszöb átlépésénél jár a "köztársaság" esetében. A szakértő szerint ugyanis a választók többsége még nem köti össze automatikusan ezt a fogalmat a mostani vezetéssel.

Pethő András