Nem kapott természetvédelmi engedélyt a a tési fennsíkra tervezett szélpark. A negyven széltorony a hatóság szerint veszélyeztetheti a Bakony élővilágát. A beruházó német cég azonban állítja: több száz tonna szennyeződéstől mentesítenék a tornyok a környéket.

A bakonyi Tésen tájképi okokra hivatkozva utasították el a természetvédelmi hatóságok egy szélerőműpark megépítését. A tengerszint felett ötszáz méter magasan fekvő fennsíkon 40, egyenként 94 méter magas széltorony felállítását kérvényezte a német UTEC-Thomsen. A 24 milliárd forintos beruházással negyvenezer háztartás áramellátását biztosítanák.

Az elutasító döntés a beruházás helyszínén és környezetvédelmi szakmai körökben is vitát kavart. "Nem tudjuk elhinni, hogy nagyobb kárt okoznak a természetnek a széltornyok, mint a hegyoldal leégésével, a lövegek dörejével járó lőgyakorlatok" - mondta a Magyar Hírlapnak Cseszneki Ferenc, a tési szélmalommúzeum gondnoka. Wittmann József polgármester szerint a helyiek támogatják a szélparkot, mivel a földeken működő tornyok után megváltási díjat, az iparűzési adók révén pedig a falu életkörülményeinek javulását várják.

A nemzeti park a tájkép és a földtani, természeti értékek védelmében ellenzi a beruházást. A szélpark területének mérete, a tornyok zajossága visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozna - mondta Kovács Béla igazgatóhelyettes. A német cég ugyanakkor nem mondott le a tési helyszínről. Állításuk szerint a széltornyok évente 14 millió kilogramm szén-dioxidtól, 8500 kg szén-monoxidtól és hatszáz kilogramm portól kímélnék meg a várpalotai iparvidéktől szennyezett környéket.

Magyarországon alig három százalék a megújuló energia felhasználása. Ezt kellene az európai uniós előírás szerint 2010-re 12 százalékra növelni.