Az illetékes minisztériumok nem mindenben értenek egyet a lakásmaffia-ügyeket feltáró albizottság javaslataival. Ennek ellenére az albizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a szükséges jogszabályi változtatások megtörténjenek. Az albizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése többek között az ingatlan-nyilvántartásban részt vevő ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók büntetőjogi szankcionálásának szigorítását javasolja.

A tavaly november óta vizsgálódó albizottság megállapította: a lakásokkal való visszaéléseket nem klasszikus maffiacsoportok, hanem kisebb, egymástól elszigetelt, pár fős csoportok követik el - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján a lakásmaffia-ügyeket feltáró albizottság MSZP-s elnöke, Devánszkiné Molnár Katalin. Hozzátette: emellett fehérgalléros bűnözőket is alkalmaznak az elkövetők, akik ismerik a törvényi kiskapukat, illetve olyanokat is, akik akár arcukat is vállalva kényszerítik ki a tulajdonosok aláírását.

 

A lakásmaffia-ügyek több csoportra oszthatók - ismertette az albizottság elnöke. Először - a ´90-es évek elején - a szociális hálón kiesetteket vették célba. Ezt követően jelzáloghitelt ajánlottak fel, ám a pénz vissza nem fizetése esetére adásvételi szerződést írattak alá az illetővel azzal, hogy a pénz visszafizetése esetén visszakapja a lakását. Ez azonban többnyire nem történt meg végül. Mostanában az áleladók a gyakoriak, akik bérleményt vagy nem használt ingatlant adnak el tulajdonosként fellépve. Az albizottság feltárt olyan eseteket is, amikor más szerződést íratnak alá a tulajdonossal, például idős személyekkel az eltartási szerződés mellett - a sok papír között - adásvételi szerződést is aláíratnak.

 

Az albizottság nemrég nyilvánosságra hozott részjelentésében számos javaslatot fogalmazott meg. Többek között szorgalmazták az egységes ingatlan-nyilvántartás kettéválasztását, a cégbírósági eljárás újraszabályozását, a földhivatali ügyhátralékok mielőbbi feldolgozását. A javaslatban szerepel még az ingatlan-nyilvántartáshoz is szükséges informatikai rendszer kiépítése. A Belügyminisztériumnál kezdeményezték megyénként működő, szakosodott nyomozócsoportok létrehozását is. A Pénzügyminisztériumot felkérték arra, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogyan lehet a kárvallottaknak vissza nem térítendő támogatást nyújtani.

 

Az albizottság jogszabálymódosítást is elengedhetetlennek tart. Javasolják például az ingatlan-nyilvántartásban részt vevő ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók büntetőjogi szankcionálásának szigorítását. Emellett szerepel a részjelentésben az a javaslat is, miszerint az 5 napnál tovább egy lakásban tartózkodó személyt kötelező legyen lakónyilvántartásba venni.

 

"Nem mindenben értenek egyet velünk a minisztériumok, ám mi ki fogunk állni a véleményünk mellett" - közölte Devánszkiné. Elmondta: a tervek szerint legfeljebb egy évet kívánnak e témával foglalkozni az albizottság keretében, ezt követően pedig elkészítik végleges jelentésüket. Abban azonban már rögzíteni kívánják a végrehajtott jogszabály-változásokat is - mondta.

 

A visszajelzések között szerepelt például, hogy a tárcáknak nem áll rendelkezésükre elegendő forrás. A rendőrség is azt mondta, hogy nem tud garantálni minden megyében külön nyomozóegységet, bár ígérte, hogy javítja a felderítést. A Pénzügyminisztérium még nem nyilatkozott arról, van-e lehetőség a kárvallottak támogatására.