Az MSZP is vitába száll László Csabával

Az SZDSZ után az MSZP is közölte, hogy nem ért egyet maradéktalanul a Pénzügyminisztérium elképzeléseivel, amelyet a múlt héten hoztak nyilvánosságra. A szocialisták elnöksége várhatóan a jövő héten egyeztet László Csaba pénzügyminiszterrel. Az MSZP nem támogatja például a 13. havi nyugdíj-kifizetés első ütemének elhalasztását és a lakáshitelek adókedvezményének eltörlését.

Az SZDSZ után az MSZP is közölte, hogy nem mindenben ért egyet a Pénzügyminisztérium (PM) elképzeléseivel. Csütörtökön Nyakó István MSZP-s pártszóvivő közölte: nem ismerték a PM döntésének indokait, így arról a korábbi elnökségi ülésen - amelyen László Csaba pénzügyminiszter is jelen volt - nem alakították ki álláspontjukat.

 

Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes a sajtótájékoztatón bejelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a korábban kitűzött időpontban megkapják a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj első negyedét. A PM ugyanis átütemezné a kifizetést. Ugyanígy nem támogatják a tárca azon elképzelését sem, hogy megszűnne a lakáshitelhez igénybe vehető adókedvezmény. Ennek mértéke eddig a hitel éves tőke- és kamattörlesztésének 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint volt. A javaslat Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízottat is meglepte, mert korábban egészen más volt az álláspont. "Ragaszkodunk hozzá, hogy tovább bővüljenek a kedvezmények" - jelentette be Juhász Gábor csütörtökön.

 

Közölte azt is, hogy az adótábla ügyében készek egyeztetni az SZDSZ-szel. A szabad demokraták augusztus elején ülnénak a tárgyalóasztalhoz. Egyeztetést kezdeményeztek a szocialisták ugyanakkor a PM-mel is három kérdésről: a 13. havi nyugdíj első ütemének kifizetéséről, a lakáshitelek adókedvezményéről és az áfáról. Utóbbi esetében a gyógyszerek áfáját, a gyermekneveléshez kapcsolódó fogyasztói javak áfabesorolását és a háztartási energia áfabesorolását is érinteni akarják a tárgyalások során. A tárgyalásokra várhatóan augusztus végén kerülhet sor.

 

Az MSZP úgy látja, hogy vannak még bizonyos források, amelyekből elvonhatók a szükséges összegek. Példaként megemlítette Juhász Gábor, hogy szerintük a költségvetési intézményektől, az ÁPV Rt. vállalkozói vagyonának hasznosításából és a közigazgatás-területfejlesztés racionalizálása révén további összegek állhatnának rendelkezésre.

 

A pénzügyminiszter múlt hét szerdán jelentette be, hogy elmarad a 2004-re meghirdetett szja-csökkentés, amely öt év után először enyhített volna a személyi jövedelem adóterhén. Az eredeti elképzelések szerint az átlagos adóterhelés mértéke az idei 21,2 százalékról 19,6 százalékosra csökkent volna.

 

A bejelentést követően az SZDSZ azonnal közölte: nem támogatja a PM elképzelését. Az adóreform ugyanis az SZDSZ egyik fontos választási ígérete volt. Az SZDSZ a programjában a kétkulcsos szja bevezetését írja le: 2,4 millió forintos évi jövedelem alatt 18, afölött pedig 36 százalékos lenne az adó. Az Országgyűlés tavaly a személyi jövedelemadóban az idei évre 650 ezer forintig 20 százalékos, 650 ezer és 1 millió 350 ezer forint között 30 százalékos, efelett pedig 40 százalék adókulcsot határozott meg; 2004-re az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosult volna, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárokkal. A pénzügyminiszteri bejelentés alapján a csökkenés elmarad, ráadásul számos szja-kedvezmény megszűnik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK