PM: Tudták - PSZÁF: Nem tudtuk

A Pénzügyminisztérium szerint a PSZÁF hosszabb ideje tudott a K&H körüli gyanús ügyekről. A minisztérium szerint ugyanis már 1998-ban felfedezett a felügyelet a K&H értékpapírcégénél egy olyan ügyfél-nyilvántartási rendszert, amely Kulcsár Attila "magánnyilvántartásaként" működött. Azt, hogy a gyanú szerint Kulcsár hamis papírokkal igazolta brókervizsgáját, már tavaly július óta tudták a PSZÁF-nél - a PM szerint. A pénzügyi felügyelet viszont állítja: véletlenül tavalyi dátum került egy néhány hetes beszámolójukba. Arról is idén júliusban értesültek, hogy egy korábbi informatikai rendszer Kulcsár "magánnyilvántartásaként" tovább működött - állítja a PSZÁF.

A Pénzügyminisztérium csütörtöki közleményében azt állítja, hogy a PSZÁF hosszabb ideje tudhatott a K&H bankcsoportnál folyó visszaélésekről. A minisztérium egy olyan jelentésre hivatkozik, amelyet a PSZÁF állított össze a PM utasítására. A dokumentum szerint a felügyelet 2002 júliusa óta birtokában van annak az információnak, hogy Kulcsár Attila hamis okirattal igazolta brókervizsgáját.

A jelentésben szerepel az is, hogy a felügyelet már 1998-ban felfedezett a Kereskedelmi és Hitelbank értékpapírcégénél egy olyan ügyfél-nyilvántartási rendszert, amely gyakorlatilag Kulcsár Attila "magánnyilvántartásaként" működött. Ráadásul az 1999-es ellenőrzés során a PSZÁF ismételten megállapította a korábban feltárt hiányosságokat. Bár a felügyelet mindkét esetben kifogást emelt az említett rendszer ellen, de konkrét lépést nem tett.

2000-ben a Kereskedelmi és Hitelbank új rendszer üzembe állítását jelezte a felügyeletnek. Az erről szóló levélben a bank konkrétan nem tért ki a kifogásolt "magánnyilvántartási rendszer" használatának megszüntetésére, ugyanakkor annak megfogalmazásából úgy tűnt, hogy a pénzintézet elfogadta a felügyelet észrevételeit.

A PM által csütörtökön közzétett megállapításokra a kormányszóvivő már szerdán utalt. Azt mondta, hogy a PSZÁF és elnöke mulasztása miatt maradhatott titokban a Kulcsár Attila nevéhez kötődő brókerbotrány. A mulasztásoknak pedig következményei lehetnek a szervezetre nézve - mondta szerdán a kormányszóvivő. Gál J. ekkor még nem nevezte meg a PSZÁF-et, de nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy a pénzügyi felügyeletre utalt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a minisztérium vádjaira azt közölte, hogy félreértéseken alapulnak azok az állítások, amelyek felvetik a felügyelet felelősségét a brókerbotrányban. A PSZÁF szerint ugyanis a pénzügyminiszternek küldött tájékoztató levelében dátumelírás történt Kulcsár valószínűleg hamis bizonyítványával kapcsolatban. A Közép-Európai Brókerképző Alapítvány igazolását a felügyelet nem 2002. július 23-án, hanem 2003. július 23-án vette kézhez. E levélben a Brókerképző Alapítvány hivatalosan is megerősítette azt a tényt, hogy Kulcsár Attila nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel.

A brókercég informatikai rendszerével kapcsolatban a felügyelet közölte, hogy arról nem volt információjuk, hogy egy korábbi informatikai rendszer Kulcsár Attila "magánnyilvántartásaként" tovább működött. Erről a felügyelet csak idén július 4-én szerzett tudomást, amikor a visszaélésekben feltehetően érintett munkavállalók személyi számítógépeinek adattartalmát a felügyelet másolatban megkapta.

A PSZÁF korábbi közleményében azt is jelezte, hogy többször is vizsgálták a bankot és a brókercéget. A felügyelet azonban csak a rendelkezésére bocsátott, elsősorban az intézménytől kapott információk, dokumentumok alapján dolgozhat. A K&H Equitiesnél azonban - a felügyelet szerint - olyan jogsértő eszközöket alkalmaztak, amelyekkel szándékosan kikerülték az ellenőrzési pontokat. Így a belső ellenőrzést, a könyvvizsgálót és a felügyeletet is megtévesztve rejtetté tették a visszaéléseket a pénzintézetnél.

A PSZÁF szerint olyan szándékos, szervezett bűncselekmény gyanújáról van szó, amelyet szakmai ellenőrzéssel és felügyeleti eszközökkel nem lehetett kiszűrni. A felügyelet megtévesztését igazolja, hogy a részére átadott információk nem egyeztek meg a banknál nyilvántartott információkkal.

A PSZÁF ennek ellenére az utóbbi ellenőrzésekkor több feljelentést is tett: 1500 alkalommal fordultak pénzmosás gyanújával a K&H Bank és 50 alkalommal annak brókercége, a K&H Equitiesnél talált gyanús esetek miatt a rendőrséghez. A PSZÁF szerint az 1550 esetből több kapcsolatba hozható volt Kulcsárral, azonban a rendőrség egyik esetben sem talált bűncselekményre utaló nyomot.

A pénzügyi felügyelet állítását azonban tagdta Molnár Csaba, az ORFK pénzmosással kapcsolatos ügyek felderítésével foglalkozó nyomozója. Szerinte a PSZÁF idézett 1550 bejelentése közül egyik sem kapcsolódik a Kulcsár elleni vádakhoz.