A kormányzati takarékossági program keretében 65 millióról 35 millió forintra csökkentette a bősi ügy rendezésére fordítandó összeget a Külügyminisztérium. A Magyarország és Szlovákia között több mint egy évtizede húzódó jogvita rendezésében a külügy mellett a környezetvédelmi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal is érintett, azonban egyik helyen sem tudtak felvilágosítást adni az ügy jelenlegi állásáról.

Jelentősen csökkentette a Külügyminisztérium a bős-nagymarosi ügy nemzetközi bírósági eljárására fordítandó költségeket. A tárca így a 2003-ra előirányzott 65,2 millió forint helyett - a minden minisztériumra kötelező takarékossági program jegyében - 35,2 forintot kíván költeni a vitás kérdés rendezésére. Arányait tekintve ez volt a legnagyobb forráscsökkentés a minisztériumnál - derül ki a takarékossági intézkedéseket öszefoglaló minisztériumi dokumentumból.

Megkerestük a külügyi tárcát, egyelőre azonban nem adtak választ arra, hogy miért csökkentették ilyen nagy arányban a bősi vita rendezésére szánt összeget, és hogy a maradék 35,2 milliót pontosan mire is kívánják fordítani. Azt sem tudni, hogy az év első felében mennyit költöttek el az előirányzott pénzből, illetve mennyi maradt meg belőle.

A minisztériumban annyit ugyanakkor közöltek, hogy rajtuk kívül még a környezetvédelmi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal is érintett a bősi ügy rendezésében. A környezetvédelmi minisztériumban megkeresésünkre azt mondták, a vita jogi oldala a MeH-re tartozik. A kormányszóvivői irodán ugyanakkor azt közölték, semmit sem tudnak mondani a bősi ügy rendezéséről, jelenleg ugyanis nincsenek napirenden ezzel kapcsolatos tárgyalások.

A Bős-Nagymaros körül zajló vita már több mint egy évtizede húzódik Magyarország és Szlovákia között. Hazánk és Csehszlovákia még 1977-ben kötött megállapodást a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítéséről. A hazai tiltakozás miatt ugyanakkor a magyar parlament 1989 őszén úgy határozott, hogy felhagy a nagymarosi vízlépcső megépítésével, korábban pedig már döntött a dunakiliti tározó építésének felfüggesztéséről is.

A szomszédos országban azonban közben befejezték a bősi erőmű megépítését. A magyar határ közelében lévő dunacsúni duzzasztómű révén pedig megkezdődött a Duna egyoldalú elterelése is.

Az Antall-kormány 1992 májusában felmondta a két állam között kötött szerződést. A két ország közötti vita lényege, hogy a szlovákok szerint a magyar félnek nem lett volna joga leállítani a nagymarosi beruházást és felmondani az államközi szerződést, míg Magyarország szerint Szlovákia jogsértést követett el a Duna elterelésével, ami súlyos környezeti károkat okoz a kevés vízhez jutó Szigetközben.

A hágai nemzetközi bíróság 1997-ben hozott ítéletet a két állam közti jogvitában, ennek értelmezéséről azonban a két fél azóta sem tudott megállapodni. Sem a Horn-, sem az Orbán-kormány idején nem sikerült egyezséget kötni a szlovák féllel.

Amikor tavaly novemberben a Fidesz környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó politikusa, Illés Zoltán azt állította, hogy a Medgyessy-kormány fél hozzányúlni Bős ügyéhez, akkor a környezetvédelmi és vízügyi tárca azt válaszolta, hogy a kérdésben a Külügyminisztériumnak és a MeH-nek is vannak feladatai. Az akkor Koródi Mária által irányított környezetvédelmi minisztérium emellett hozzátette, hogy a problémát a két ország uniós csatlakozása oldhatja meg közös programok megvalósításával. A tárcának azóta új vezetője van Persányi Miklós személyében, aki a HVG-nek adott májusi interjúban a bősi ügyet firtató kérdésre konkrétumok helyett csupán ígéretet tett arra, hogy a magyar-szlovák tárgyalások során ebben a ciklusban messzebb fogunk eljutni, mint az előző kormány idején.