Évszázados melegrekordok dőltek meg a nyáron

Száz éve nem volt olyan meleg a május és a június mint az idén - közölte az Országos Meteorológiai Intézet. Májusban 3,7, júniusban 4,8 Celsius fokkal volt magasabb a havi középhőmérséklet, mint a sokéves átlag. A két hónap folyamén több, évszázados melegrekord is megdőlt.

Az elmúlt 100 évben az idei május és június volt a legmelegebb Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Intézet. Az átlagos és a maximum hőmérsékleti értékek alapján egyaránt 100 éves rekordot jelent az idei május és június.

Az átlagos májusokban általában csak 5-7 olyan napra lehet számítani, amikor a napi maximumhőmérséklet 25 Celsius fok felett, illetve 1-2 napra, amikor a nappali felmelegedés 30 fok körül, vagy e felett alakul. Az idei május során azonban 20-25 napon volt magasabb a napi legnagyobb hőmérséklet 25 foknál. Az ország keleti felében 10-14 napon keresztül voltak 30 fok feletti hőmérsékletek. Néhány helyen évszázados rekordot mértek, például május 7-én Kecskemét környékén  34,2 fokos hőmérsékletet.

Júniusban is folytatódott a forróság. Ez a hónap szintén az utóbbi 100 év legmelegebb júniusa volt. Májushoz hasonlóan ekkor is több melegrekord született, például Felcsúton június 11-én 36,9 fokot mértek.

A májusi középhőmérséklet 3,7, a júniusi 4,8 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. A hosszantartó meleg és csapadékhiány miatt országos aszály alakult ki, amelyhez hasonlóra utoljára 1952-ben volt példa.

A melegrekordokat sokan összefüggésbe hozzák a globális felmelegedéssel.

1861 óta az idei a második legmelegebb év

A Meteorológiai Világszervezet a 2002-es évről kiadott részletes értékelése szerint a globális átlagos felszínhőmérséklet ebben az esztendőben 0,48 fokkal haladta meg az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es időszak éves átlaghőmérsékletét. Ezzel az értékkel a 2002-es év a második legmelegebb volt 1861 óta.

A legmelegebb év 1998 volt, akkor a felszínhőmérséklet átlaga 0,55 fokkal volt magasabb az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es átlagnál.

A XIX. század második felétől kezdődően a Föld átlaghőmérséklete kisebb ingadozásokkal körülbelül 0,6 10,2 fokkal emelkedett. A felmelegedés tényét a felszíni léghőmérséklet mérésein kívül több más környezeti elem - hótakaró, tengeri jég kiterjedése és vastagsága, a gleccserek visszahúzódása - változásai is alátámasztják.

Ugyanakkor nem rendelkezünk kellő magyarázattal arra, hogy az utóbbi két-három évtizedben a légkör alsó tíz km-es rétegében, az úgynevezett troposzférában miért nem mutatható ki a felszínen egyértelmű melegedés.  A klíma tényleges (mérési hibáktól üggetlen)
változása három - valószínűleg párhuzamosan ható - okra vezethető vissza. Ezek: az éghajlati rendszer belső ingadozásai, a természetes külső tényezők (vulkánosság, naptevékenység), az antropogén hatások (üvegház-gázok, aeroszolok, felszín-hatás).

A legnagyobb változás az Északi félgömb magas szélességein várható, ahol a melegedés - főleg a hideg félévben - többszörösen meghaladja a globális átlag változását.

A Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális és a nyáron száraz, télen nedves, mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határ-zónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk átcsúszik a három hatás valamelyikének uralma alá - vélik a meteorológus szakemberek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK