Pénzt remél Kínától a kormány

Vágólapra másolva!
Medgyessy Péter miniszterelnök kedden Pekingbe utazott. 1959 óta nem járt magyar miniszterelnök Kínában, ezért különleges diplomáciai eseménynek számít a háromnapos vendégeskedés. A magyar kormány nagyon készül a találkozóra: három miniszter és több államtitkár is utazik. A delegáció azt reméli, hogy Kína majd Magyarországról intézi üzleti ügyeit a térségben.
Vágólapra másolva!

"Átfogó partnerség" a magyar külpolitika jelszava Medgyessy Péter miniszterelnök pekingi látogatása előtt. A népes magyar delegációnak az lesz a feladata, hogy kedvet csináljon a kínaiaknak ahhoz, hogy Magyarországon keresztül üzleteljenek Kelet-Közép-Európával. Az Európai Unió új tagjaként és barátságos országként akarja ide vonzani a kínai kereskedőket és befektetőket a magyar kormány. Ahhoz, hogy a kínaiak kedvence Magyarország legyen, elsősorban a kormányt kell meggyőzni, hiszen a kapitalizálódó kommunista államban továbbra is a Kínai Kommunista Párt döntésein múlik a gazdasági fejlődés iránya.

A látogatásnak hivatalosan három fő célja van: 1. Növekedjék a magyar export, hiszen míg tavaly 154 millióért vett Kína magyar árut, addig ide kétmilliárd dollár értékben érkeztek Made in China feliratú termékek. 2. Még több kínai befektetés érkezzen Magyarországra. Eddig összesen 120 millió dollárt fektettek itt be kínai állampolgárok, legnagyobb részük éttermet nyitott vagy ruhát árul. 3. Fejlődjék a turizmus, vagyis a szervezett csoportos kínai utazások egyik fontos európai célpontja Magyarország legyen.

Nagyon komoly delegáció

Medgyessy Péter miniszterelnököt három minisztere is elkísérte: Lamperth Mónika belügyminiszter, Kovács László külügyminiszter és Csillag István gazdasági miniszter. Államtitkár vagy államtitkár-helyettes képviseli még a földművelésügyi, az ifjúsági és sport-, az informatikai, a kulturális, az egészségügyi és az oktatási minisztériumot. "Az asztal végében is államtitkár-helyettes fog ülni" - érzékeltette a delegáció protokolláris erejét Szentiványi Gábor helyettes államtitkár. Mindegyik utazó politikus találkozni fog a vele hasonló rangban működő kínai politikussal, így párhuzamos találkozók sorozatával telik majd a három kínai nap.

A politikusok mellett vállalkozók is a delegációval tartottak, több, Kínával kapcsolatban álló nagyvállalat vezetője is tagja a delegációnak.

Konkrét egyezmények

Hosszú idő óta tartanak azok az egyeztetések, amelyek alapján aláírnak majd kétoldalú szerződéseket szerdán, csütörtökön és pénteken.

Aláírnak egy szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló belügyminiszteri egyezményt.

Megerősítik a turisztikai szerződést. A turisztikai együttműködés már tavaly megkezdődött: ekkor Kína a térség országai közül egyedüliként felvette Magyarországot a kínai turisták által csoportosan látogatható országok listájára. Ez azért különösen fontos, mert a kínai turisták külföldre jellemzően csak szervezetten és csoportosan utazhatnak, és nem válogathatnak túl sok ország közül. Magyarországra egyelőre még nem érkeztek meg a kínai csoportok, a Külügyminisztérium egy munkatársa szerint "eddig meglehetősen kevesen érkeztek". A tavalyi listára kerülés csak ez év végétől éreztetheti hatását, ekkortól illesztik a kinti irodák a célország-kínálatba Magyarországot. Ráadásul a SARS-vírus miatt sokan nyaralás helyett fővesztés terhe mellett karanténban ragadtak. Ugyanakkor az akkori megállapodást még meg kell erősíteni a mostani utazás alatt. A "turisztikai célország" minősítést azért kapta Magyarország, mert Sanghajra szavazott, amikor a 2010-es Expo helyszínéről kellett dönteni. A magyar külügy szeretne közvetlen Peking-Budapest repülőjáratot a csoportoknak, erről is szó lesz a mostani látogatáson.

Aláírnak egy oktatási munkatervet is. Ennek csak egy része, hogy kölcsönösen ösztöndíjakkal segítik egymás diákjait a kormányok. Magyarországnak az igazi üzletet az jelentené, ha minél több kínai diákot engednének Magyarországra, hogy önköltséges oktatásban vegyenek részt.

Születik egy sportegyüttműködés is. Ezzel kapcsolatban említette Bársony András államtitkár, hogy "Magyarországhoz hasonlóan Kína is sportnagyhatalom - igaz, ott sokkal több emberrel sikerült hasonló eredményeket elérni".

A két ország mezőgazdasági minisztériumainak dolgozói a karantén-protokollról írnak alá szerződést.

Az összes együttműködési szerződés még nincs végleges formában, a teljes listát a pontos szöveggel csak az aláírás után hozzák nyilvánosságra.

A delegáció jelenlétében bemutatják a kínaiul íródott Magyar befektetési kézikönyv című kötetet. Magyarország a térségben különösen jól áll a kínai befektetésekkel, és erre próbál építeni most a kormány. Komoly eredménynek tartják az Asia Center budapesti felépítését, és hogy a térségben még csak itt nyitott irodát a Bank of China, Kína legnagyobb pénzintézete.

A kínai behozatal ugyan folyamatosan emelkedik, 2002-ben például 800 millió dollárral többért jött áru Kínából, mint 2001-ben, ezek azonban csak részben számítanak igazi magyar üzleteknek. A kínai import nagy részét a multik rendelik, hogy itteni gyáraikban építsenek termékeikbe kínai alkatrészeket, és a kész cikkeket pedig külföldön eladják. A kormány a közvetlen kapcsolatok erősítésében is bízik.

A hivatalos tervben szerepel a hatalmas deficit lefaragása is, de az aláírandó egyezmények közül még nem neveztek meg olyat, ami a magyar termékek kínai felvásárlásáról szólt volna.

Másként gondolkodó kormányok

Medgyessy Péter külpolitikájának fontos eleme, hogy minden nagyhatalommal keresse a jó viszonyt. Az Orbán-kormány kifejezetten rosszban volt Oroszországgal, és 1999-ben hiába kapott meghívót Pekingből Orbán Viktor. Ezzel szemben Medgyessy volt már Moszkvában, és most megy Pekingbe. "Ez egy átfogó külpolitikai program, szisztematikus építkezés minden irányba: az Európai Unió, az USA, Oroszország és Kína felé is" - mondta Akóts Klára, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója.

Ugyanakkor a magyar-kínai kapcsolatoknak sokszor a hallgatás az ára. Még 2000-ben, Martonyi János külügyminisztersége idején a két ország megállapodott, hogy tiszteletben tartják egymás másságát. A közös nyilatkozat szerint tudomásul veszi a két ország, hogy "politikai és társadalmi berendezkedésünk és értékrendünk eltérő". A nyilatkozat egyetlen konkrét pontja csak Magyarország számára szab kötelezettséget: el kell fogadni az "egy Kína" elvet. Vagyis a mindenkori magyar kormányok elismerik, hogy csak a kommunista Kína számít, Tajvannal semmilyen diplomáciai és politikai kapcsolatban sem állnak. A szerződés bizonyítja, hogy annak ellenére, hogy Orbán Viktor nem élt az 1999-es kínai meghívással, az előző kormány is igyekezett fenntartani a jó viszonyt Kínával.

Kína egyszer már megmutatta, hogy a közös nyilatkozat utóbbi kitételét nagyon komolyan veszi. 2002 márciusában Budapesten járt Anette Lu tajvani alelnök, mert részt vett a Liberális Internacionálé ülésén. Ugyan egyetlen kormánypolitikus sem találkozott vele (az Internacionálé ülésén részt vevő SZDSZ-es politikusok akkor még ellenzékben voltak), Kína megbosszulta Anette Lu ferihegyi földet érését: egyrészt késett a turisták Magyarországra engedéséről szóló szerződés érvényesítése, másrészt Peking nem írta alá a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki és tudományos együttműködési bizottság 10. ülésének jegyzőkönyvét.

A mostani tárgyalásokon nem kerülnek szóba emberi jogi kérdések, ezt biztosítja a már idézett 2000-es szerződés, ami a másik rendjének elfogadásáról szól. Magyarország nem feszegeti a kínai diktatúra (vallásszabadság hiánya, kisebbségek elnyomása, egypártrendszer stb.) visszásságait, és Magyarország sem lett ellensége a magát kommunistának valló nagyhatalomnak. Bársony András viszont közölte, hogy amennyiben a demokratizálódó Kína érdeklődne a rendszerváltás magyarországi tapasztalatai iránt, a magyar fél szívesen segít.

A kulturális kapcsolatok elsősorban az irodalom területén fejlődnek majd a látogatás hatására. Medgyessy Péter felavatja Petőfi Sándor mellszobrát egy pekingi múzeumban, és hamarosan elkészül Kertész Imre több regényének kínai fordítása.

Magyari Péter