Veszélyben az állatkínzás elleni kampány

Megtorpant az állatkínzás elleni aláírásgyűjtő akció iránti kezdeti lelkesedés. Az első héten közel 20 ezren, a következő három hét alatt azonban már csak 25 ezren adták nevüket a kezdeményezéshez. Hivatalosan 50, a szervezők szerint gyakorlatban 80 ezer választópolgár támogatására volna szükség ahhoz, hogy a parlament mindenképpen napirendjére tűzze az állatkínzás szigorúbb büntetésének tárgyalását.

Eddig 45 ezer aláírást gyűjtöttek össze országszerte civil szervezetek állatkínzás elleni kampányuk során. Összesen 50 ezer érvényes aláírást kell benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz ahhoz, hogy az Országgyűlés mindenképpen tárgyaljon az állatkínzás szigorúbb büntetéséről. Fiáth Szilivia, az akció szervezője azonban 80 ezer aláírást próbál összegyűjteni, mert sok esetben szerepelnek az íveken hiányos vagy téves adatok, előfordul az is, hogy valaki kétszer is a nevét adja a kezdeményezéshez.

Az állatvédők kampányának közvetlen előzménye egy Fadd-Domboriban történt kutyakínzás volt. Egy biztonsági őr előbb lövöldözött egy kutyára, majd autója után kötötte és azzal vonszolta az állatot. Korábbi állítása szerint azért, mert az állat ingerelte a rotweilerjét. A megkínzott eb az eset után néhány nappal belepusztult sérüléseibe.

Az állatvédők mellett politikusok is fellépnek az állatkínzás ellen. Gusztos Péter (SZDSZ), Szili Katalin szocialista házelnök és Hegyi Gyula (MSZP) is azt indítványozta: módosítsák a büntető törvénykönyvet, hogy az állatkínzás is legyen bűncselekmény. A szocialisták három, a szabad demokraták egy év börtönre ítélnék az állatkínzókat. Jelenleg csak szabálysértésnek számít, ezért pénzbírság jár annak, aki állatokat kínoz.